Apasági tesztet végeztek a volt belga királyon

A monarchia is megingott a kormányalakítással küzdő Belgiumban, ahol II. Albert volt uralkodó a bírósági döntésnek eleget téve alávetette magát egy apasági tesztnek. A 84 éves volt király tíz éve próbálja elkerülni a DNS-tesztet, melyet a magát a házasságon kívül született gyermekének valló 51 éves Delphine Boël kér tőle, s ami gyakran címlapsztori Belgiumban. Közben úgy néz ki, hogy az újraválasztott parlament sem oldja meg a december óta húzódó kormányalakítási válságot. Elemzők szerint ha őszre sem lesz kormánya Belgiumnak, nehézséget okoz majd az Európai Bizottságba várt belga biztos kijelölése is.

Zetelaki Réka
2019. 05. 30. 14:15
Funeral of Luxembourg's Grand Duke Jean in Luxembourg
A korábbi uralkodói pár. Túlélte a házasság a válságot Fotó: REUTERS/Francois Lenoir
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kedd reggel alávetette magát az apasági tesztnek a 84 éves volt belga uralkodó, II. Albert, mivel máskülönben napi 5000 eurót kellene fizetnie, száguldott végig a nemzetközi sajtón a hír tegnap. A volt belga király lehetséges házasságon kívül született lányának ügye évek óta nyitott kérdés Belgiumban. Az 51 éves Delphine Boël szobrászművész több mint egy évtizede próbál bizonyítékot szerezni arra nézve, hogy vér szerinti édesapja valóban II. Albert lehet-e. A volt uralkodó, bár nyilvánosan soha nem tagadta az apaságot, sokáig elutasította a DNS-teszt elvégzését. Boël ezért bíróság elé vitte az ügyet, és a törvényszék tavaly októberben döntött úgy, hogy a volt uralkodónak DNS-mintát kell szolgáltatnia. II. Albert egyébként fellebbezett a döntés ellen, így az ítélet megszületéséig a teszt eredménye szigorúan bizalmas marad.

A belga média egyébként már gyakran tényként kezelte, hogy Boël az uralkodó és Sybille de Selys Longchamps bárónő gyermeke. Boël édesanyja ugyanis saját bevallása szerint 1966–84 között, 18 évig folytatott viszonyt az – akkor még – herceggel. Az uralkodó korábban részben elismerte, hogy házassága majdnem zátonyra futott, amikor a 60-as évek végén viszonya volt egy nővel. A háromgyermekes párnak azonban ezt sikerült megoldania, üzente a király korábban a belgáknak. A feltételezett apa egyébként 1993-ban váratlanul került a trónra bátyja halálakor, és húsz évvel később, 2013-ban mondott le arról egészségügyi okok miatt. Ekkor adta át a trónt fiának, a jelenleg uralkodó Fülöp királynak.

De nem csak a királyi család él át válságot Belgiumban. Mivel a belga alkotmányos monarchia mögött nem áll egységes nemzet, a kormányalakítás újra és újra nehézségekbe ütközik a holland nyelvet beszélő flamandokból és a frankofón vallonokból álló kettéosztott társadalomban.

A korábbi uralkodói pár. Túlélte a házasság a válságot
Fotó: REUTERS/Francois Lenoir

Bár Belgiumban megszokott dolognak számítanak az elhúzódó kormányalakítási tárgyalások – a rekord 541 nap volt –, a hét végén született választási eredmények nem változtattak a patthelyzeten. Vasárnap nemcsak uniós, hanem szövetségi és regionális választásokat is tartottak Belgiumban, és a szövetségi parlamentben a flamandok még inkább jobbra, míg a vallonok balra tolódtak, a brüsszeli régió pedig a zöldpártokat támogatta. Fülöp király, akinek a napokban ki kellene jelölnie a kormányalakítással megbízandó politikust, most sorra tárgyal a pártok vezetőivel. Tegnap nagy botrányt okozott, hogy fogadta a második helyen végző Flamand Érdek párt vezetőjét, ezzel 1936 óta először találkozott belga király szélsőjobboldali politikai vezetővel.

Jelenleg ügyvivő kormány van Belgiumban, amelyet a volt kormányfő, Charles Michel vezet. A kormányválság decemberben kezdődött, amikor az Új Flamand Szövetség nacionalista erő kilépett a koalícióból, amely így elvesztette többségét a parlamentben. Mivel most még nehezebb lesz a közös nevező megtalálása, elemzők szerint problémát okozhat az is, hogy szep-temberig megegyezzenek az Európai Bizottságba küldendő belga biztos személyéről, amelyhez a parlament többségének támogatása kell.

„Amennyiben Belgiumnak nem lesz új kormánya addig, akkor ez az ügyvivő kormány feladata lesz” – mondta Stefan Sottiaux, a Leuveni Katolikus Egyetem jogászprofesszora a Politico híroldalnak. A kormányalakítási tárgyalásoknak tehát most a részét képezi a jelölt is.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.