Kedd reggel alávetette magát az apasági tesztnek a 84 éves volt belga uralkodó, II. Albert, mivel máskülönben napi 5000 eurót kellene fizetnie, száguldott végig a nemzetközi sajtón a hír tegnap. A volt belga király lehetséges házasságon kívül született lányának ügye évek óta nyitott kérdés Belgiumban. Az 51 éves Delphine Boël szobrászművész több mint egy évtizede próbál bizonyítékot szerezni arra nézve, hogy vér szerinti édesapja valóban II. Albert lehet-e. A volt uralkodó, bár nyilvánosan soha nem tagadta az apaságot, sokáig elutasította a DNS-teszt elvégzését. Boël ezért bíróság elé vitte az ügyet, és a törvényszék tavaly októberben döntött úgy, hogy a volt uralkodónak DNS-mintát kell szolgáltatnia. II. Albert egyébként fellebbezett a döntés ellen, így az ítélet megszületéséig a teszt eredménye szigorúan bizalmas marad.
A belga média egyébként már gyakran tényként kezelte, hogy Boël az uralkodó és Sybille de Selys Longchamps bárónő gyermeke. Boël édesanyja ugyanis saját bevallása szerint 1966–84 között, 18 évig folytatott viszonyt az – akkor még – herceggel. Az uralkodó korábban részben elismerte, hogy házassága majdnem zátonyra futott, amikor a 60-as évek végén viszonya volt egy nővel. A háromgyermekes párnak azonban ezt sikerült megoldania, üzente a király korábban a belgáknak. A feltételezett apa egyébként 1993-ban váratlanul került a trónra bátyja halálakor, és húsz évvel később, 2013-ban mondott le arról egészségügyi okok miatt. Ekkor adta át a trónt fiának, a jelenleg uralkodó Fülöp királynak.
De nem csak a királyi család él át válságot Belgiumban. Mivel a belga alkotmányos monarchia mögött nem áll egységes nemzet, a kormányalakítás újra és újra nehézségekbe ütközik a holland nyelvet beszélő flamandokból és a frankofón vallonokból álló kettéosztott társadalomban.
Fotó: REUTERS/Francois Lenoir
Bár Belgiumban megszokott dolognak számítanak az elhúzódó kormányalakítási tárgyalások – a rekord 541 nap volt –, a hét végén született választási eredmények nem változtattak a patthelyzeten. Vasárnap nemcsak uniós, hanem szövetségi és regionális választásokat is tartottak Belgiumban, és a szövetségi parlamentben a flamandok még inkább jobbra, míg a vallonok balra tolódtak, a brüsszeli régió pedig a zöldpártokat támogatta. Fülöp király, akinek a napokban ki kellene jelölnie a kormányalakítással megbízandó politikust, most sorra tárgyal a pártok vezetőivel. Tegnap nagy botrányt okozott, hogy fogadta a második helyen végző Flamand Érdek párt vezetőjét, ezzel 1936 óta először találkozott belga király szélsőjobboldali politikai vezetővel.
