A Párizsban elfogadott, jogilag nem kötelező közlemény, az úgynevezett Christchurchi Felhívás – amint erre az új-zélandi miniszterelnök rámutatott – azonban egyelőre csupán kiindulópontot jelent a nemkívánatos tartalmak elleni küzdelemben.
Új-Zéland a terrortámadás után gyorsan intézkedett, és betiltotta a gépkarabélyok és félautomata fegyverek használatát.
Európa ez idáig tehetetlennek bizonyult a világhálón terjedő terrorpropagandával szemben. Az Európai Bizottság 2018-ban javasolta, hogy az internetes cégeket súlyos büntetés kilátásba helyezése mellett kötelezzék az ilyen tartalmak azonnali törlésére.
Ez azonban még nem válhatott érvényes jogszabállyá, mert a tagállamok és az Európai Parlament nem tudott közös álláspontra jutni a kérdésben.
