Kémjátszma az uniós hírszerzésben

Kölcsönös bizalmatlanság jellemzi a nyugati világ, mindenekelőtt az Európai Unió hírszerzői közösségét, legalábbis erről szóltak az elmúlt hónapok sajtóhírei. A repedező együttműködés hátterében számos okot megneveztek az újságícikkek, Oroszország és Kína megjelenése, valamint a brexit is a problémák között szerepel. Lapunk utánajárt a híreknek, hivatalos szervezeteket, szakértőket és a hírszerzést ismerő forrásokat is kérdeztünk a jelenségről.

Munka az egyik brit titkosszolgálat, a GCHQ londoni központjában. A brexit miatt aggódnak az európai hírszerző szervek Fotó: POOL New Forrás: Reuters

– Bár sikerült javítanunk a reakcióidőnkön és proaktivitásunkon, ahhoz, hogy el tudjuk látni a jövőben felmerülő feladatokat, új informatikai infra-struktúrára lesz szükségünk – közölte az unió külügyi szolgálata. Válaszukból az is kiderül, hogy az unió globális stratégiájában megfogalmazott célok nem állnak összhangban a tagállamoknak a közös kül- és biztonságpolitikákhoz való hozzájárulásukkal. – A terrorista- és hibrid fenyegetésekkel szembeni európai ellenálló képességnek arányban kell állnia a megnövekedett ambíciókkal – tették hozzá.

Megkérdeztük a problémákról a bűnüldöző szervek nemzetközi és uniós együttműködését biztosító Interpolt és Europolt is. Az Interpol érdemben nem válaszolt kérdésünkre, az Europol azonban cáfolta a megjelent híreket. Mint írták, a bizalom a titkosszolgálati és a bűnüldözői együttműködésnek az alapja, az Europolon belül pedig kifejezetten jó a helyzet. – A bizalom a közösségben jelentősen mélyült az elmúlt időkben, soha eddig nem volt ilyen jó az együttműködés – írták. A brexitre irányuló kérdésünkre válaszul elmondták, egyelőre nem tudni, hogyan alakul Nagy-Britannia helyzete az Europolban a kilépés után.

Munka az egyik brit titkosszolgálat, a GCHQ londoni központjában. A brexit miatt aggódnak az európai hírszerző szervek
Fotó: Reuters

Erős szuverenisták

A hivatalos válaszok alapján akár cáfolhatnánk is a korábban megjelent híreket, a helyzet azonban ennél bonyolultabb. Erre hívták fel a figyelmünket a területre rálátó forrásaink, akik elmondták: a hírszerzői közösség, természetéből adódóan, szereti házon belül intézni az ügyeket. Mielőtt azonban részleteznénk a kémek közötti információcsere gyakorlati oldalát, fontos tisztázni az együttműködés politikai szintjén jelentkező konfliktust. Erről egy, a Nemzetbiztonsági Szemlében tavaly közölt tanulmány ír részletesen. A cikk szerzője, Beke József szerint az unióban két nézet áll szemben egymással: az együttműködés elmélyítését sürgetők egy nemzetek felett álló, a közös hírszerzéshez szükséges jogosítványokkal felruházott intézmény kiépítését szorgalmazzák. Velük szemben állnak az ebben ellenérdekelt tagállamok, ők a nemzetállami szuverenitás fontosságával érvelnek.

Ahogyan az EKSZ válaszából, úgy a Nemzetbiztonsági Szemlében közölt tanulmányból is kiderül: jelenleg az utóbbiak, vagyis a szuverenitáspártiak érdekei erősebbek. Nehezebb kérdés, hogy melyik táborhoz mely tagállamok tartoznak. A tanulmányból kiderül, az uniós együttműködés kezdetén a nagyobb tagállamok szerették volna távol tartani titkaiktól az európai szövetségeseket, Németország és Franciaország gáncsolta az együttműködés mélyítését. Bár Magyarország a szuverenista, nemzetek Európája koncepciót képviseli, ezen a területen az együttműködést szorgalmazza. Erről Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár beszélt egy, az Európai Unió jövőjéről szóló konferencián. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott eseményen Kovács kérdésünkre elmondta, elsősorban a védelmi együttműködés mélyítését támogatja a kormány, megjegyezve ugyanakkor, hogy ez a terület nehezen választható el a hírszerzéstől. A magyar kormányt célzó kritikákkal kapcsolatban pedig azt válaszolta: nemzetbiztonsági kérdésekben nem egyoldalú a kapcsolatunk a szövetségesekkel, vagyis a Magyarországon keletkező információk partnereink számára is értékesek.

– Kétlem, hogy szövetségeseink fellépnének velünk szemben, Magyarországnak ugyanis hírszerzési szempontból kifejezetten jó a fekvése – ezt már Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő nyilatkozta megkeresésünkre. A szakértő elmondta, Magyarország geopolitikai helyzete és keleti kapcsolatai miatt hírszerző szerveink „jól rálátnak” egyes területekre, ezért értékes kapcsolat lehet a partnerek számára.

Kis-Benedek hozzátette, bár a politikai konfliktusok kihathatnak az együttműködésre, a hírszerzőközösség gyakran függetlenül, maga intézi az információcseréket. – Nem változtak a biztonsági kihívások sem – tette hozzá a szakértő, aki ezért is kételkedik abban, hogy az európai közösség együttműködésének mélyülése megrekedt volna. Arra azonban felhívta a figyelmet, ha komoly konfliktus nincs is, a partnerektől jöhetnek finomabb jelzések. – Attól, hogy nem zárják be a kapukat, még nem biztos, hogy ki is tárják azokat – érzékeltette Kis-Benedek. A kapcsolatok gyakorlati oldaláról kérdeztük egy, a hírszerzési kapcsolatokra korábban rálátó külügyi forrásunkat is, aki megerősítette a szakértő által felvázolt gyakorlatot. Elmondta, nem valószínű, hogy akár a kínai közeledés, akár az orosz bank ügye ártott volna a hivatalos kapcsolatoknak. Informális szinten viszont egészen biztos, hogy vannak finomabb jelzések. – Elég egy többször lemondott találkozó, vagy vonakodva, szándékosan késve átadott információ. Ennyiből már mindenki tudja, hogy mi a helyzet – mondta név nélkül nyilatkozó forrásunk.

Veszélyes brexit

A lapunknak adott válaszokból egyértelműen kiderült, hogy nem a magyarkérdés foglalkoztatja legjobban a közösséget. A brexit okoz komolyabb problémát, mivel az unió legerősebb hírszerzése távozhat a szövetségből. Erről Nicholas Wilkinsont, a brit haditengerészet ellentengernagyát kérdeztük. Wilkinson jól ismeri hazájának titkosszolgálatát, korábban évtizedekig a média és a nemzetbiztonsági szervezetek közötti párbeszédet biztosító brit intézmény, a D-Notice vezetője volt. Megkeresésünkre elmondta: a hírszerzési együttműködés jellegét alapvetően két szempont határozza meg. Egyrészt a birtokolt információ értéke, másrészt a diszkréció, vagyis a megosztott információ biztosításának képessége.

– Az Európát legjobban fenyegető veszélyt illetően Londonnak van a legtöbb információja – mondta lapunknak Nicholas Wilkinson. Ez pedig az iszlám terrorizmus, márpedig ezekben a szervezetekben a brit hírszerzés tudott működő hálózatokat telepíteni. A D-Notice korábbi vezetője hozzátette, London ápolja továbbá a legjobb kapcsolatot az Egyesült Államokkal, vagyis az amerikai információkra is nekik van a legnagyobb rálátásuk. – A brexitet követően biztosan megmarad valamilyen együttműködés, a legtöbb ügyet valószínűleg folytatni tudják – mondta Wilkinson. Azt azonban hozzátette: önmagában a tény nagyon aggasztó, hogy tudomása szerint nincs kiforrott elképzelés a kapcsolatok hivatalos rendezésére.