Lényeges kérdésekről nincs társadalmi vita

Elmosódtak az ideológiai határvonalak Manfred Weber és a szocialista Frans Timmermans között, ami kihat az európai parlamenti választások hangulatára — értékelte lapunknak Nicholas Whyte, az APCO Worldwide piacvezető kampánytanácsadó cég vezető elemzője. A néppárt és a szocialisták közeledése miatt kialakult apolitikus hangulat pedig hozzájárul ahhoz, hogy fontos kampánytémákról nem zajlik érdemi társadalmi vita. Whyte elmondta, a nagyvállalatok szintjén már van érdeklődés a választások kimenetelére.

Plakátcsendélet Berlinben Fotó: HAYOUNG JEON Forrás: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Egyvalamiben egyetértenek Európa ideológiai szekértáborai: a május 23-án kezdődő európai választások sorsfordító voltát illetően nincs vita.

A jelenlegi politikai és kulturális elit a „szélsőjobboldali populisták” romboló természetével fenyeget, miközben az Európai Unió vezetésével szemben szkeptikus erők épp ellenkező érvekkel mozgósítanak, úgy vélve: ha az emberek nem mennek el szavazni, marad a status quo.

Plakátcsendélet Berlinben
Fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

A voksolást övező izgatottságot azonban éppen a választások főszereplője, vagyis maga a választó nem éli át. Legalábbis erre utal az Eurobarometer legutóbbi közvélemény-kutatása: a megkérdezettek mindössze harmada van tisztában a küszöbönálló választásokkal; a pontos, május 23–26. közötti dátumot csupán öt százalékuk ismeri.

Folytatódhat az első, 1979-es választások óta megfigyelhető folyamat: tovább csökkenhet a választói részvétel. Míg negyven éve a polgárok közel 62 százaléka ment el szavazni, legutóbb, 2014-ben már csak 43 százalékuk.

Arról, hogy mi állhat a közöny, illetve az európai parlamenti (EP-) választások népszerűtlensége mögött, az APCO Worldwide piacvezető politikai kampánytanácsadó brüsszeli irodájának vezető elemzőjét kérdeztük.

Nicholas Whyte jól ismeri a politikai kommunikáció világát: pályafutását az Északír Szövetség Pártjának kampánymenedzsereként kezdte, majd több kutatóintézet elemzőjeként számos országban támogatott szakértelmével kampányokat.

– Mindig is problémát okozott megértetni a választópolgárokkal, hogy mi is a tétje az EP-választásoknak – mondta Whyte. Szerinte ennek oka az európai intézménystruktúrából következik: az EP megosztja a hatásköreit a tagállamokat tömörítő uniós tanáccsal, és a két testület együttesen alkotja a szövetség jogalkotói szervét.

Bár az EP dönt a végrehajtó testület, az Európai Bizottság összetételéről, mégsem alkothat törvényeket. – Az Európai Parlament mozgástere valójában nagyon korlátozott. Miért is gondolnák úgy a választók, hogy fontos a szavazatuk? – teszi fel a kérdést Whyte.

Az APCO Worldwide vezető elemzője szerint erősíti az érdektelenséget, hogy az EP nagy pártjai között elmosódtak az ideológiai határvonalak. – Manfred Weber és Frans Timmermans között nehéz rámutatni a lényegi különbségekre – mondja a néppárti és a szocialista csúcsjelöltről Whyte, azt állítva: ez kommunikációs szempontból korlátozza a lehetőségeket.

– Ha nincs igazi ellenzék, ha egy párt nem tudja valakivel szemben megfogalmazni kampányüzeneteit, akkor mozgósítani is csak kevéssé tud – mutatott rá.

A szakértő szerint ezek a problémák is szerepet játszanak abban, hogy idén sincsenek igazi központi kampánytémák. A bevándorlás és a biztonság kérdése még ismertnek mondható a választók körében, de számos más, fontos kérdésben nem zajlik megfelelő társadalmi vita.

– Ilyen a gazdaság fejlődése, az egységes digitális piac, a klímaváltozás, az euró jövője és a jó kormányzás – sorolja az elhanyagolt témákat Whyte, úgy vélve, különösen égető pedig a közös pénzügyi politika, ez ugyanis hosszú távon gazdasági válságot és végül az unió egységének felbomlását eredményezheti.

– Ha nem bővül az euróövezet, az a kétsebességes EU-t és a megosztottságot mélyíti el – így Whyte. Bár az APCO Worldwide bizalmasan kezeli ügyfeleinek kilétét, a brüsszeli iroda vezető elemzője annyit elárul: számos multinacionális vállalat kér tőlük elemzéseket az EP-választások részleteiről. – Ezen a szinten nagy a pezsgés a választások körül – folytatta Whyte.

– A vállalatok tudják, hogy az EP-nek van rájuk befolyása. Érdekli őket a testület várható összetétele, mert ez például kihathat az adóügyi szabályok alakulására.