Megvonták a bizalmat az osztrák kormánytól

Vasárnap még elsöprő választási győzelmét és megerősödését ünnepelhette pártjával, az Osztrák Néppárttal, tegnap délután viszont már kibillentették bársonyszékéből Sebastian Kurz osztrák kancellárt.

Sebastian Kurz belebukott alkancellárja botrányába Fotó: Leonhard Foeger Forrás: Reuters

Vasárnap még elsöprő választási győzelmét és megerősödését ünnepelhette pártjával, az Osztrák Néppárttal (ÖVP), tegnap délután viszont már kibillentették bársonyszékéből Sebastian Kurz osztrák kancellárt, aki így kormányostul belebukott egy bizalmatlansági szavazásba a bécsi parlament rendkívüli ülésén. Az erről szóló indítványt az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) kezdeményezte, és támogatta a kormánykoalíció korábbi másik pártja, a radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), valamint a Liste Jetzt nevű tömörülés is. Az ÖVP és a kisebb, liberális NEOS ellene szavazott, de nem tudták ellensúlyozni az igenek többségét – írja a Der Standard című osztrák lap online kiadása.

Az FPÖ azért került ki a koalíciós kormányból, mert Kurz felmondta a párttal az együttműködést, miután kompromittáló videó került nyilvánosságra vezetőjéről, az emiatt több mint egy hete lemondásra kényszerülő Heinz-Christian Strache alkancellárról. Azzal kapcsolatban, miért szavazott volt koalíciós partnere ellen az FPÖ, Norbert Hofer, a párt ideiglenes vezetője az indokok között említette, hogy a kormánynak többségre van szüksége a parlamentben, pontosan azért, hogy a jövőben ne fenyegethesse folyamatosan újabb és újabb bizalmatlansági indítvány. A párt frakciójának több tagja nem sokkal később arról tájékoztatta az APA osztrák hírügynökséget a távirati iroda szerint, hogy a jobboldali frakció egyhangúlag úgy döntött, megszavazzák az SPÖ által a kormány egésze ellen benyújtott bizalmatlansági javaslatot is a parlament tegnapi ülésén.

A következő lépés, hogy Alexander Van der Bellen államfő ügyvezető kancellárt nevez ki, aki a szeptember elején esedékes előre hozott választásokig kormányozza az országot. Amíg azonban nem találják meg az ideiglenes kormányfőt, Sebastian Kurz hivatalában maradhat. Az új ügyvezető kancellár tesz majd viszont indítványt az átmeneti, feltehetően szakértői kabinet összetételére. Közben a parlament javaslatot állított össze a folyó törvénykezési időszak átmeneti felfüggesztéséről is, s ezt eljuttatták az alkotmányozási bizottsághoz.

Sebastian Kurz belebukott alkancellárja botrányába
Fotó: Reuters

Ausztria második világháború utáni történetében eddig 185 alkalommal fordult elő, hogy a kormányt vagy valamelyik tagját bizalmatlansági indítvánnyal próbálták elmozdítani, de az elmúlt 74 évben ez még sohasem járt sikerrel, mert a többség vagy kitartott amellett, akinek az elmozdítását kezdeményezték, vagy az illető önszántából lemondott. A bizalmatlansági indítvány az osztrák jog szerint a legerősebb politikai szankció, amely a kormány tagjaival vagy akár a kabinet egészével szemben alkalmazható; ha az alsóház, a Nemzeti Tanács többsége úgy dönt, hogy megvonja bizalmát a kormánytól vagy valamelyik minisztertől, akkor az államfő a kabinetet vagy az érintett kabinettagot minden további nélkül felmenti hivatalából.

– Mindazonáltal szó sincs arról, hogy az állam válságba került volna – hangoztatta Van der Bellen már vasárnap, megsejtve a tegnapi bizalmatlansági szavazás végeredményét. – Más országban ilyen szavazás teljesen megszokott dolognak számít – nyugtatgatott az államfő.

Közben érdekes dolgok derültek ki a szabadságpárti alkancellárt és Johann Gudenus frakcióvezetőt megbuktató videóról. A Kronen Zeitung című osztrák napilap tudni véli, egy német egyesület hatszázezer eurót fizetett a Heinz-Christian Strache lemondásához, majd a kormánykoalíció felbomlásához vezető Ibiza-videóért – az összeget ráadásul dél-afrikai Krugerrand aranyérmékben fizették ki – tudatja az MTI. A felvételen az alkancellár két éve Ibiza szigetén a 2017-es választási kampányhoz nyújtandó támogatásért cserébe állami megbízások elnyerését helyezte kilátásba egy ausztriai befektetésre készülő, magát dúsgazdagnak valló orosz nőnek. A lap szerint négy ember – egy bécsi ügyvéd, egy nyomozó és két biztonsági szakértő – tehető felelőssé a videó elkészítéséért. Indítékuk a személyes bosszú, valamint a szabadságpárti politika iránti ellenszenv volt. A bécsi irodával rendelkező ügyvéd egyik testőre állítólag tisztában volt Strache magánéletének részleteivel, és az ő információi alapján csalták tőrbe a politikust.