időjárás 3°C Aranka 2023. február 8.
logo

Orbán Viktor: Most meg kell védenünk Európát!

Szőcs László
2019.05.02. 06:05
Orbán Viktor: Most meg kell védenünk Európát!

Európai uniós tagságuk tizenötödik évfordulóját ünnepelték szerdán, varsói csúcsértekezletükön annak a tíz országnak a vezetői – köztük hazánk képviseletében Orbán Viktor kormányfő –, amelyek 2004. május 1-én csatlakoztak az EU-hoz. Azonos módon kell viszonyulni minden tagállamhoz, Brüsszelnek pedig a tagállamokra kellene bíznia mindazt, amit nemzeti hatáskörben is meg lehet oldani – ezt is tartalmazza az a közös nyilatkozat, amelyet a Varsóban szintén jelen lévő bolgár, román és horvát vezetők is aláírtak. Az előbbi két ország 2007-ben, míg déli szomszédunk 2009-ben vált az EU tagjává.

A három héttel az uniós választások előtt tartott csúcson mindamellett a Kelet-Közép-Európa, illetve a jelen brüsszeli vezetés közötti politikai ellentétek is kiütköztek. – Most meg kell védeni Európát! – jelentette ki Orbán Viktor a Facebook-oldalára feltett videóüzenetében. – Olyan vezetőket kell választanunk, akik nem engedik, hogy Európa bevándorlók kontinense legyen – szögezte le. A miniszterelnök ugyanakkor azt is elmondta, a közép-európai országok kihasználták az uniós tagságban rejlő lehetőségeket, mégpedig az állampolgárok „nagyon kemény munkájának köszönhetően”. – Ezt akarjuk tenni a jövőben is – tette hozzá. – Az EU nem pénzautomata, nem tehén, amelyet meg lehet fejni – hangoztatta ugyanakkor Varsóban ­Jyrki Katainen, az Európai Bizottság alelnöke. Szavait a lengyel vezetésnek címezte; mint mondta, Varsónak nagyobb mértékben kell hozzájárulnia Európa jövőjéhez.

A magyar miniszterelnök (első sor, balról a második) szerint a közép-európai országok kihasználták az unió nyújtotta lehetőségeket
Fotó: Reuters

Andrzej Duda lengyel elnök a távirati iroda jelentése szerint egy vidéki rendezvényen azt mondta: több demokráciára van szükség Európában, ezért növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét. Az államfő előzőleg, az EU-csatlakozás évfordulója alkalmából sugárzott tévébeszédében aláhúzta: Varsó felelősséget vállal az unió jövőjéért, a lengyelek tudatában vannak az unió előtt álló kihívásoknak, bár „gyakran eltérő módon értékelik őket”.

– Egy dologban azonban egyetértünk: Európa, az EU mi vagyunk – jelentette ki, hozzáfűzve: mindenki, aki ma nyugtalanságot próbál kelteni a lengyel EU-tagságot illetően, országa érdekei ellen cselekszik. Duda ezzel a kijelentéssel arra a vitára rea­gált, amelyet Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnökének kijelentése váltott ki. Juncker hétfőn tagadóan válaszolt egy lapinterjúban feltett kérdésre, miszerint Lengyelország kiléphet-e az EU-ból, amennyiben az őszi parlamenti választást a jelenlegi kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) nyeri. – Nem. Lengyelország velünk van, mert közös értékeket osztunk – reagált Juncker. A PiS politikusai szerint az EB elnöke ezzel cáfolta a lengyel ellenzék állításait, amelyek szerint a kormány politikája veszélyezteti Varsó uniós tagságát.

A kormányfő Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel Varsóban
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Juncker mindeközben Brüsszelben kijelentette: történelmi fontosságú pillanat volt az EU 2004-es bővítése. Az Európai Bizottság tegnap azt közölte: az ebben érintett tíz tagállam – köztük hazánk – 2004 és 2020 között 365,2 milliárd euró (mintegy 118 ezer milliárd forint) értékben részesül az európai alapokból. Ez átlagosan az éves GDP-jük 2,6 százalékát tette ki. Emellett 2014 óta az úgynevezett Juncker-terv keretében 31,4 milliárd eurót (tízezer milliárd forint) fektettek be ezekben az országokban. Magyarországon 2004–2020 között 55,2 milliárd euró (18 ezer milliárd forint) értékű beruházás valósult meg az európai alapokból, 2,5 milliárd euró (810 milliárd forint) értékben pedig a Juncker-terv mozgósított befektetéseket.

Az uniós beruházások magyar állampolgáronként 2532 eurót (821 ezer forint) jelentenek a brüsszeli adatok szerint. Donald Tusk, az Európai Tanács lengyel elnöke a tegnapi évforduló kapcsán eközben kiemelte: „Számunkra akkoriban Európa a szabadság, a fellendülés, a modernitás és a biztonság jelképe volt. És nem csalódtunk.” Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója szerint minden uniós tagállam hozzájárul saját történelmével, identitásával és hozzáadott értékével egy közös jövő építéséhez.

Csütörtökön JÖN SALVINI

Matteo Salvinit, a Liga olasz kormánypárt vezetőjét nevezte Európa jelenlegi legfontosabb emberének a migráció megállításában és az EU átalakításában Orbán Viktor miniszterelnök, akivel az olasz La Stampa közölt tegnap interjút, Salvini mai magyarországi látogatása előtt. Orbán Viktor a távirati iroda jelentése szerint azt mondta, az Európai Néppárt (EPP) öngyilkosságra készül, és elsüllyed, ha ismét a baloldalhoz akarja kötni magát. Arra a kérdésre, hogy nem a kizárás ítélete vár-e a Fideszre a néppártban, Orbán megjegyezte, ítélettel az EPP-nek kell szembenéznie, mégpedig a választókéval. „A néppártnak együtt kell működnie az európai jobboldallal”, jelentette ki a kormányfő, aki szerint Salvinivel sorsközösségben van: „Ő az a hős, aki elsőként állította meg a tengeren keresztüli migrációt, mi a szárazföldön tettük ezt.” Orbán Viktor nem osztja a nézetet, hogy a nyugati multikulturalizmus képviselné a fejlődést. Magyarország nem akarja feladni identitását, és a kereszténységet tartja nemzetmegtartó erőnek, hangoztatta. Lapunknak az osztrák kancellári hivatal megerősítette a Népszava értesülését: a napokban hazánkba látogat Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár, Salvini szövetségese is.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.