Június 4-e közeledtével furcsa történetek terjedtek el a Pekingben élő külföldiek között. Egyesek szerint jobb messziről elkerülni a belvárost, a Tienanmen (Mennyei béke) tér környékén a rendőrség igazoltathatja, fotózhatja a külföldieket, és a vízumhosszabbításnál problémát okozhat egy nyilvántartásba került, kellemetlen bejegyzés. Mások az ösztöndíjasokat ijesztgetik: bármi történjék is, menjenek be az órára, a tanárok ugyanis az évforduló napján kötelesek jelenteni a hiányzók névsorát.
A tér melletti utcában korábban egy hajléktalan állítólag a saját vérével írta az aszfaltra a Tienanmen téri áldozatokra emlékeztető, hatóságilag tiltott több száz mondat egyikét. Egy turistacsoport érkezésekor fejelt az aszfaltba, hogy az orrából kiserkenő vért tintaként használja. A felfordulásnak két rendőr vetett véget, akik elvitték a férfit.
Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipey
Valószínűleg sohasem tudjuk meg, mennyi alapja van ezeknek a pletykáknak, ahogyan valószínűleg azt sem, hogy mi történt valójában 1989. június 4-én Pekingben. A tüntetések áprilisban kezdődtek, május 20-án a hatóságok kijárási tilalmat hirdettek. Ekkortól csak korlátozottan tudósíthattak az eseményről az újságírók, és ebből is következik, hogy a mai napig két, egymással ellentétes verzió ismert a felkelés leverésének körülményeiről.
A nyugati világban elfogadott narratíva szerint a demokratikus átmenetet követelő diákok ezreit gyilkolták meg a helyszínre kivezényelt katonák, akik a tüntetés magjában, a Tienanmen téren tankokkal tiporták el a fiatalokat. Ennek vált szimbólumává a június 3-án filmre vett, a térre siető harckocsikat feltartóztató fehér inges fiú.
A Nyugatra szökött túlélők megerősítik a történteket, s időről időre előkerülnek a vérengzést igazoló dokumentumok. Legutóbb a BBC ismertetett egy jelentést, ami tízezer áldozatról szólt.
Kínában máshogyan emlékeznek a történtekre. A hivatalos álláspont szerint a Tienanmen téren nem történt haláleset, a kínai internetes források csak a katonai fellépés tényét ismerik el. Számos nyugati beszámoló, közöttük a WikiLeaks által 2011-ben kiszivárogtatott washingtoni külügyi dokumentumok is mérsékelt fellépésről írnak.
