Kőfaló hajóférget találtak egy folyóban

A háborúból hazatérő szegény katona a magyar népmesében kőlevest főzött a hiszékeny asszonnyal. A kő a főzés végén megmaradt. Egy most felfedezett kagylóféleség főzés nélkül eszi a mészkövet, melléktermékként homokot választ ki.

Vakbelük nincs, a kopoltyújuk sokkal nagyobb a faevőkénél Fotó: Marvin A. Altamia és Reuben Shipway

A hajóféreg néven ismert lényeket régóta ismerik az emberek. Bár féregként emlegetik, valójában a kagylók közé tartozó képződmény fára, elsősorban hajók, dokkok, mólók folyamatosan víz alatt lévő részére tapad, majd szép lassan lebontja és megemészti azok anyagát. Az egyedi ízlésű élőlény Deshayes-mirigynek nevezett speciális szervében lévő Teredinibacter turnerae nevű bakté­rium teszi lehetővé, hogy megeméssze a cellulózt – olvasható a Wikipédián. A kivájt járatot a hajóféreg meszes csővel tölti ki, így kerülve el azt, hogy a megduzzadó fa összezárja a furatot. A hajóféreg nyúlós, féregszerű alakú, héja egy kis különálló rész az állat elülső végén, amit arra használ, hogy mélyítse a járatát. A károkozó kagylót a tengerészek régen és napjainkban egyaránt a tengerek pestiseként, olykor termeszeként szokták emlegetni.

A kutatók eddig csak ilyen módon táplálkozó hajóférget ismertek, de most egészen eltérő étrendűt találtak. A Lithoredo abatanica nevű faj a nehezebb utat választotta: fák evése helyett kövekbe fúrja magát. Miután nem egészen ismert módon megemészti a furat anyagát, finom homokot bocsát ki magából. (Bár több kőfogyasztó állat is ismert, ez az egyetlen, amelyik be is fúrja magát a szilárd anyagba.) A meghökkentő élőlények átlagosan tíz centiméteresek, de akadnak ennél nagyobb egyedek is. A nemzetközi kutatócsoport által felfedezett különleges puhatestű egyértelműen a hajóférgekhez tartozik, de annyira különbözik a többitől, hogy új fajként tekintenek rá.

Vakbelük nincs, a kopoltyújuk sokkal nagyobb a faevőkénél
Fotó: Marvin A. Altamia és Reuben Shipway

A kőevő kagylóra a Fülöp-szigeteki Bohol-szigeten található Abatan-folyóban bukkantak néhány évvel ezelőtt a francia természettudományi múzeum munkatársai. Az amerikai Northeastern Egyetem két szakembere, Reuben Shipway és Daniel Distel a helyszínre utazott, ahol egy helyi lakos javaslatára a folyó fenekéről hatalmas, lyukakkal telefúrt homokkődarabokat hoztak fel. Az üregekből kiemelt fehéres színű, áttetsző lényeket felboncolták, illetve különböző teszteknek vetették alá. Ekkor derült ki, hogy a faevő rokonoknál jelentős méretűre nőtt, a fa emésztésében fontos szerepet játszó vakbél a kőevőknél hiányzik. A belei ellenben tele voltak olyan kődarabkákkal, amilyen kőben maga az állat élt. Az emésztés után távozó anyag szintén a megdézsmált kő.

A kutatók nem értik, hogy mit esznek a kövön ezek a különleges hajóférgek. Az egyik lehetőség, hogy a belekben található kőgranulátum segítségével darálják meg a planktonokat és egyéb vízben lebegő élőlényeket, ahhoz hasonlóan, ahogy egyes madarak a zúzógyomrukban található apró kavicsok segítségével dolgozzák fel a táplálékot. Az is elképzelhető, hogy nekik fontos tápanyagot vonnak ki, de az még nem tisztázott, hogy mit és milyen módon. Annyi bizonyos, hogy a kőevők kopoltyúi jóval nagyobbak a faevőkénél, ami azt sugallja, hogy ennek a szervnek alapvető feladata van az állat életében. A kutatók sokat várnak a faj gyomrában található baktériumok azonosításától. Elképzelhetőnek tartják, hogy a mikroorganizmusok a mészkő lebontásával önmagában elegendő tápanyagot biztosítanak.