Már a Karib-tengerig ér a kínai Új selyemút

Röviddel azután, hogy 2014-ben beiktatták a Karib-tengeri Antigua és Barbuda új miniszterelnökét, a vezető máris grandiózus fejlesztési programmal bízta meg a kínaiakat: pörgessék fel a százezres szigetállam gazdaságának motorját. A programot tavaly, elsőként a térségben, hozzácsapták az Egy övezet, egy út kezdeményezéshez.

Meglehetős felzúdulást okozott a kis karib-tengeri szigetállam, Antigua és Barbuda lakosai körében egy viszonylag nagy kiterjedésű kínai kolónia terve. A fejlesztési terület Antigua szigetének északkeleti részén terjeszkedik 810 hektáron, eredeti állapotban megmaradt, 2005 óta védett tengerparton. Az „ipari park” főrészvényeséről, Csang Ji-táról (Zhang Yida) elnevezett Yida-projekt gyárakat, feldolgozóközpontot, lakóövezeteket és üdülőtelepeket vizionál a területre, természetesen több száz munkahely és növekvő export ígéretével. A projekt ellenzői – köztük helyi aktivisták és környezetvédők – a The Guar­dian szerint máris kongatják a vészharangot, ugyanis az építkezési területeken pusztulásnak indult a parti vegetáció, ami az egyébként is veszélyeztetett állatok élőhelyének az eltűnésével fenyeget.

Az teszi „különlegessé” a Yida-projektet, hogy a kínai befektetők a területen létrehozhatják saját különleges gazdasági övezetüket, amelyen az odatelepülő lakosok és vállalkozások teljes adó- és vámmentességet élveznek. Magát a fejlesztési megállapodást 2015-ben írták alá többek között egy halászati társaság létrehozásáról, illetve a nettó üzleti nyereség kilencven százalékának a visszatarthatóságáról. Bárki, aki négyszázezer dollárnál többet fektet be a zónában, antiguai állampolgárságért folyamodhat.

– A helyiek által csak gyarmatnak nevezett terület olyan, mint állam az államban, teljesen meg fogja változtatni az életünket – mondja egy helyi lakos. – A halászok ezeken a vizeken tevékenykednek már generációk óta, a hely egyike a tengeri élővilág legfontosabb tenyészhelyeinek, de ami most van itt kibontakozóban, pusztulással fenyeget, s odalesz az élelmiszer-biztonságunk is – teszi hozzá. Diann Black-Lane, egy antiguai környezetvédelmi csoport vezetője a közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy a mangrovefák kiirtása miatt megnő az áradások és a hurrikánok okozta károk veszélye, s felidézte, ahogy 2017-ben az Irma nevű forgószél letarolta Barbudát.

A legyalult területen már nehézmunkagépek dübörögnek a még érintetlen homokzátonyok mellett. Ha elkészül a „mestermű”, hét üdülőtelep, kikötő, az ország első négysávos autópályája fogja gazdagítani a szigetet, de lesz itt offshore bank és vagyonkezelő központ, egyetem, kórház, valamint golf­klub a közeli lakatlan Guiana-szigeten. A 162 hektáros ipari parkban acélüzem és kerámiatéglákat gyártó üzem kap helyet. A tervek miatt nem csoda, hogy tavaly Antigua és Barbuda a kelet-karibi térségből elsőként csatlakozott a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezéshez, azaz az Új selyemúthoz. Gaston Browne kormányfő ezzel akarja a szigetország gazdaságát naggyá tenni. A kínai befektetők egyébként potom pénzért, 68 millió dollárért jutottak a 810 hektárhoz, miután az előző tulajdonos, Allen Stanford texasi pénzember belebukott az általa szervezett piramisjátékba, és most éppen 110 éves börtönbüntetését tölti.