Sürgősségi rendelettel léptette hatályba a román kormány az új közigazgatási kódexet

Sürgősségi rendelettel léptette hatályba keddi ülésén a román kormány az alkotmányossági normakontrollon korábban elbukott közigazgatási törvénykönyv egy újabb változatát.

Viorica Dancila szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök szerint a kódex 17 korábbi jogszabály rendelkezéseit hangolja össze, sürgős elfogadására pedig az államapparátus olajozottabb működése érdekében van szükség.

Klaus Iohannis jobboldali államfő kedden újabb közleményben tiltakozott az ellen, hogy a PSD a parlamentet megkerülve, a rendkívüli helyzetekre kitalált sürgősségi rendelettel gyökeresen felforgatja a teljes közigazgatást.

„Miután két éven keresztül próbálta maga alá gyűrni az igazságszolgáltatást, a PSD a közigazgatást is tönkre akarja tenni a helyi kiskirályok kedvéért” – írta közleményében az államfő, arra utalva, hogy a jogszabály egyebek mellett speciális nyugdíjakat irányoz elő az önkormányzati elöljárók számára.

A közigazgatási kódex tavaly elfogadott parlamenti változata számos kisebbségvédelmi rendelkezést is tartalmazott, de nem tudni, hogy ezek szerepelnek-e a kódex kedden elfogadott új változatában, mivel a kabinet egyelőre nem tette közzé a keddi ülésen elfogadott jogszabály szövegét.

A kormány néhány hete bocsátotta közvitára a kódex újabb változatát, amelyből hiányoztak azok a kisebbségi anyanyelvhasználatot szabályozó, már hatályos rendelkezések, és azok a kisebbségi jogokat bővítő előírások is, amelyeket a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatára építettek be a kódexbe, az MTI azonban úgy értesült, hogy a rendelet szövege a kormányülésen is módosult.

A közigazgatási kódexet eredetileg a szociálliberális kormánytöbbség és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szavazataival a parlament tavaly júliusi rendkívüli ülésszakában fogadta el a bukaresti képviselőház. A jogszabály ellen a jobboldali államfő, illetve a jobbközép ellenzék emelt alkotmányossági óvást, amelyben a 17 éve hatályos és az újonnan bevezetendő kisebbségi nyelvhasználati jogokat is támadták.

Az alkotmánybíróság úgy értékelte: a kódex egésze alkotmányellenes, mert elfogadásakor sérült a kétkamarás parlament alkotmányos elve, vagyis a képviselőház olyan fontos változtatásokat épített a jogszabályba, amelyeket a tervezetről korábban szavazó szenátusnak nem volt alkalma megvitatni.