Tienanmen-tér – Washington teljes számvetést kér Kínától, Peking elutasítja

Teljes számvetést sürgetett Mike Pompeo amerikai külügyminiszter kedden Kínától a 30 évvel ezelőtti Tienanmen téri véres események áldozatairól, Kína elutasította a bírálatokat. Pekingben megszigorították a biztonsági intézkedéseket az évforduló miatt, megemlékezéseket ezúttal sem lehet tartani.

Pompeo közleményt adott ki a témáról, és ebben arra szólította fel a kínai kormányt, hogy „végezzen átfogó és nyilvános számvetést a megöltekről és eltűntekről, ezáltal vigasztalást nyújtva e sötét történelmi fejezet számos áldozatának”.

Hozzátette, hogy egy ilyen lépés annak kinyilvánítása is lenne, hogy a kommunista párt kész tiszteletben tartani az alapvető emberi és szabadságjogokat. Sürgette egyúttal, hogy Kínában engedjék szabadon az emberi jogok megsértése elleni küzdelem miatt börtönbe vetetteket.

Kína szinte azonnal visszautasította Pompeo bírálatait. Peking a washingtoni közleményt belügyeibe való beavatkozásnak nevezte, egyúttal leszögezte, hogy az emberi jogok helyzete az országban „még soha nem volt olyan jó, mint jelenleg”.

A pekingi keményvonalas kommunista vezetés utasítására a kínai hadsereg – harckocsikat is bevetve – 1989. június 4-én kezdte el kiüríteni Tienanmen teret, amelyet hét héttel korábban a demokratikus változásokat, köztük szólásszabadságot követelő tiltakozók foglaltak el. A történtek Kínában tabunak számítanak, a sajtóban forgó becslések néhány száz és háromezer közé teszik a meggyilkolt emberek számát, 7-10 ezerre a sebesültekét.

Kínában nem engedélyeznek megemlékezéseket az évfordulón, két hozzá tartozó, önállóbb területen, Hongkongban és Makaón viszont közös gyertyagyújtást szerveztek keddre.

Pekingben a tér környékén kedden megszigorították a biztonsági intézkedéseket: utcákat zártak le, sűrűbben tartanak igazoltatásokat, a külföldi újságírókat nem engedik be a térre.

Az egykori diáktüntetések egyik vezetője, az ujgur Vuer Kaj-hszi az évforduló alkalmából interjút adott a dpa német hírügynökségnek. Ebben úgy vélte, „a diktatórikus kínai rendszer egyre növekvő veszélyt jelent a világra”, és ezért nemzetközi szankciókat kellene bevezetni Peking ellen. A mai globális társadalomban már a világban mindenkinek felelősséget kell éreznie arra vonatkozóan, hogy Kínát szabaddá és demokratikussá tegyék – fogalmazott.