Illegális aranybányászok foglaltak el egy őslakos falvat a brazil Amazóniában, a támadás során a waiapi törzs vezetőjét megölték, írta a dél-amerikai sajtó a hét végén. A gyilkosságot sokan Jair Bolsonaro brazil elnöknek róják fel, szerintük az erdőirtást megengedő politikája miatt lett nagyobb a feszültség a régióban.
Az illegális aranybányászat nem új jelenség Amazónia erdeiben, és erősen veszélyezteti nemcsak az őslakosokat, hanem az erdők és a vizek állapotát is. Brazília – ahogy Peru és Ecuador – őserdeiben ugyanis a mai napig élnek olyan törzsek, amelyek évszázados hagyományokat követve, a modernizációtól elzárva élnek. Mivel a mezőgazdasági termelés és a bányászat miatt egyre nehezebb helyzetbe kerültek Amazónia lakói, a brazil kormány 1985-ben több területet is védetté nyilvánított, ám ez nem akadályozta meg az illegális bányászok tevékenységét.
Hasonló történt most is, amikor a keleti parton fekvő Amapá államban törtek be a „garimpeirók”, vagyis illegális bányászok a waiapik által lakott Mariry településre. Az elmenekülő törzs a rendőrségtől kért segítséget, pár nappal később pedig a terület visszafoglalására induló vezetőjüket holtan találták. A támadás akkor kapott nyilvánosságot, amikor az állam szenátora, Randolfe Rodrigues megosztotta azt a hangüzenetet, amelyben a helyi vezető, Jawaruwa Waiapi segítséget kért. A mostani történet azonban politikai töltetet kapott, miután az egyik médiának nyilatkozó őslakos Jair Bolsonaro elnököt tette felelőssé. „Ez azért van, mert az elnök megfélemlíti Brazília őslakosait” – jelentette ki Kureni Waiapi.
Fotó: Reuters
A megjegyzést nagy médiavisszhang követte, ugyanis az elnököt így is rengetegen támadják Brazíliában és nemzetközi szinten is az őserdőket illető politikája miatt. Bolsonaro nemrég ígéretet tett arra, hogy engedélyezi a bányászatot az őslakosok rezervátumaiban, ahol jelenleg ez tiltott tevékenység. Ezt a korábbi elnök, Michel Temer is megkísérelte 2017-ben, ám a nemzetközi nyomás miatt visszakozott. Bolsonarót azonban láthatóan nem érdekli a nemzetközi környezetvédők véleménye, és újfent hangsúlyozta, hogy a Venezuelával határos Raposa Serra do Sol, illetve a yanomami törzs számára létrehozott rezervátumok mennyire gazdagok ásványkincsekben. Az elnök azzal érvel, hogy Brazíliának joga van a saját ásványkincseinek a kiaknázásához, és így is az országban található a világ legnagyobb összefüggő őserdeje – míg a leghangosabb nyugat-európai környezetvédők hazájában már hasonló sincsen.
Kizsákmányolás
A világ legbővízűbb folyójáról, az Amazonasról elnevezett medencét gyakran a Föld tüdejeként emlegetik. A világ legnagyobb egybefüggő őserdejeként számontartott Amazónia Dél-Amerika északi részén terül el: kétharmad része Brazíliában található, Peru, Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname és Francia Guyana egyes részei is az Amazonas-medencéhez tartoznak. A becslések szerint 22 millió ember élhet a mintegy fél Európa nagyságú területen, a telepesek mellett több száz őslakos törzs is, amelyek egy része teljesen elzárva él. Az őslakosok egészsége és az őserdő védelme érdekében Amazónia egyes részeit védett területté nyilvánították. Jelenleg Jair Bolsonaro elnököt a Renca (Reserva Mineral de Cobre e seus Associados) nevű, Dánia méretű rezervátum megnyitása miatt támadják. Szakértők már évekkel ezelőtt jelezték, hogy megnövekedett a területen az illegális bányászat, ugyanis itt található a legtöbb feltételezett nyersanyag. Kiemelték, az illegális bányászok is tulajdonképpen áldozatai a rendszernek: rendkívül rossz körülmények között dolgoznak, legtöbbjük trópusi betegségekben veszti életét. Szerintük a bányászatot finanszírozók körében kell keresni a helyzet megoldását.
