Salát válaszában elmondta, nagyon szűk mozgástere van a császári családnak, a nemzetközi kapcsolatokban ugyanakkor fontos szereppel bírnak. – A japán soft power, vagyis a puha erő képességében az uralkodócsaládé a főszerep – tette hozzá Salát Gergely. Mint elmondta, a kelet-közép-európai országok esetében ez teljesen indokolt is.
Az elmúlt években a japán diplomácia kiemelt figyelmet szentel a térségnek. Ennek egyik oka, hogy a kelet-közép-európai országok egyre szorosabb kapcsolatot ápolnak a Tokióból nézve barátinak aligha mondható Kínával. A térségünkért folytatott rivalizálás egyik példája volt a visegrádi négyek és Japán idén áprilisban szervezett csúcstalálkozója. A pozsonyi eseményt éppen egy Kínában szervezett nagy nemzetközi találkozóval, az Övezet és út fórummal egy időben tartották. Ennek következtében Orbán Viktor miniszterelnök nem jelent meg a V4–Japán csúcstalálkozón, a térségünkbe érkező Abe Sindzó japán miniszterelnökkel Varga Mihály pénzügyminiszter találkozott.
A kétoldalú kapcsolatok visszaesését jelzi az is, hogy a 2006 óta egyfolytában kormányzó, egyébként a magyar kormány politikájához számos ponton hasonlóan gondolkodó Abe Sindzó még egyszer sem járt hazánkban. Salát Gergely ezzel kapcsolatban megjegyezte, a japán diplomácia jellegzetes jelzéseket ad, az uralkodói család érdeklődése mellett fokozott a tudományos kapcsolatok intenzitása is. Csak ebben az évben három, egykor magas rangú hivatalnokként dolgozó kutató is járt Magyarországon, ők jellemzően keresik a kapcsolatot a magyar kormány tagjaival is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!