Diplomáciai nagyágyúkat vet be Japán a térségünkben

Elsőként keresik fel térségünket a japán uralkodóház tagjai, mióta Naruhito császár május elsején trónra lépett. Bár a kiemelt figyelem hivatalosan a diplomáciai kapcsolat felvételéhez kötődik, a háttérben fontosabb szándék is meghúzódhat.

A megszokottnál nagyobb érdeklődést tanúsít térségünk iránt a japán uralkodócsalád, Lengyelország és Ausztria mellett Magyarországot is felkeresik. Akisino koronaherceg – Naruhito császár öccse –, illetve felesége, Kiko hercegné tegnap fejezte be hivatalos látogatását Lengyelországban, az út apropója a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének századik évfordulója volt. Akisino és felesége már a múlt héten megérkezett Varsóba, ahol Andrzej Duda lengyel elnök is fogadta őket.

A koronaherceg később azt mondta: az út során meggyőződött az országaik közötti szoros kötelékről, egyben a kapcsolatok kedvező lehetőségeit is felemlegette.

Szeptemberben Akisino és Kiko második leánygyermeke, Kako érkezik Magyarországra, illetve Ausztriába – erről még májusban adott hírt az uralkodóház sajtószolgálata. A császár unokahúga szintén a diplomáciai kapcsolatok felvételének évfordulóját ünnepli majd hazánkban, Japán és az Osztrák–Magyar Monarchia ugyanis 150 éve ápol hivatalos viszonyt egymással.

Bár a japán uralkodócsalád viszonylag gyakran képviseli népét külföldön, a térségünket most célzó két út mégis különlegesnek számít. Lengyelországot érte a megtiszteltetés, hogy Akisino és Kiko személyében elsőként fogadhatta hivatalos látogatáson az uralkodócsalád tagjait, amióta Naruhito császár május elsején elfoglalta a krizantém trónt.

Bár alacsonyabb rangú, mégis izgalmas vendégnek számít majd másodszülött lányuk, Kako hercegnő is: a 24 éves japán császári sarj az első hivatalos útját szenteli a 150 éves diplomáciai kapcsolat megünneplésének. 2017-ben magánlátogatáson Magyarországon is járt Akisino japán herceg és lánya, Mako hercegnő.

Andrzej Duda feleségével fogadta a hercegi párt
Fotó: MTI/EPA/Pawel Supernak

– A japán uralkodócsalád szinte egyetlen gyakorlati szerepe a diplomáciában jelenik meg – mondta lapunk megkeresésére Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője. A szakértőtől azt kérdeztük, lehet-e összefüggés térségünk és a kelet-ázsiai ország változó kapcsolata, illetve az uralkodóház térségünk iránt tanúsított érdeklődése között.

Salát válaszában elmondta, nagyon szűk mozgástere van a császári családnak, a nemzetközi kapcsolatokban ugyanakkor fontos szereppel bírnak. – A japán soft power, vagyis a puha erő képességében az uralkodócsaládé a főszerep – tette hozzá Salát Gergely. Mint elmondta, a kelet-közép-európai országok esetében ez teljesen indokolt is.

Az elmúlt években a japán diplomácia kiemelt figyelmet szentel a térségnek. Ennek egyik oka, hogy a kelet-közép-európai országok egyre szorosabb kapcsolatot ápolnak a Tokióból nézve barátinak aligha mondható Kínával. A térségünkért folytatott rivalizálás egyik példája volt a visegrádi négyek és Japán idén áprilisban szervezett csúcstalálkozója. A pozsonyi eseményt éppen egy Kínában szervezett nagy nemzetközi találkozóval, az Övezet és út fórummal egy időben tartották. Ennek következtében Orbán Viktor miniszterelnök nem jelent meg a V4–Japán csúcstalálkozón, a térségünkbe érkező Abe Sindzó japán miniszterelnökkel Varga Mihály pénzügyminiszter találkozott.

A kétoldalú kapcsolatok visszaesését jelzi az is, hogy a 2006 óta egyfolytában kormányzó, egyébként a magyar kormány politikájához számos ponton hasonlóan gondolkodó Abe Sindzó még egyszer sem járt hazánkban. Salát Gergely ezzel kapcsolatban megjegyezte, a japán diplomácia jellegzetes jelzéseket ad, az uralkodói család érdeklődése mellett fokozott a tudományos kapcsolatok intenzitása is. Csak ebben az évben három, egykor magas rangú hivatalnokként dolgozó kutató is járt Magyarországon, ők jellemzően keresik a kapcsolatot a magyar kormány tagjaival is.