Sánchez elbukott az első szavazáson

Elutasította tegnap a spanyol parlament Pedro Sánchez ügyvezető miniszterelnök kormányalakítását. A nem szavazatok többségére lehetett számítani, miután a szocialistáknak egyetlen párttal sem sikerült megegyezniük az utóbbi hónapok tárgyalásai alatt. A szocialista ügyvezető kormányfő reménye most az, hogy a csütörtökre kiírt második fordulóban már elegendő az egyszerű többség is. Sánchez kérte a pártokat, tartózkodásukkal támogassák a kormányalakítást. Kérdés azonban, hogy egy újabb kisebbségben lévő kormány mennyire oldaná a politikai patthelyzetet Spanyolországban. 

Távol volt a tegnapi szavazáson az abszolút többségtől Pedro Sánchez ügyvezető spanyol kormányfő – ez 176 képviselő támogatását jelentette volna a 350 fős parlamentben. Sánchez mindössze 124 igen szavazatot kapott, miközben 170 képviselő elutasította. A szavazást követően azonnal bejelentették, csütörtökön délután tartják a kormányalakításról szóló voksolás második fordulóját, amelyen már elegendő az egyszerű többség is, vagyis az, hogy az igenek száma felülmúlja a nemeket. „A választási lehetőségek: igen, nem és tartózkodás”, írta a Las Provincias valenciai lap, felhívva a figyelmet, hogy a tartózkodások ez esetben kulcsfontosságúak lehetnek. Sánchez korábban arra kérte az ellenzéket, ez utóbbi formában támogassa a kormányalakítást.

Bár hosszú tárgyalások árán sem sikerült megegyezniük a szocialistáknak a korábban őket támogató Képesek vagyunk rá szövetséggel (Unidos Podemos), a szélsőbaloldali párt végül a tartózkodás mellett döntött. Kiemelték: „Ez gesztus, hogy megkönnyítsék a folytatódó tárgyalásokat.”

Az ellentét alapja egyébként az, hogy a Podemos koalíciós partner kíván lenni, míg Sánchez csak egy-egy miniszteri posztot szánna a pártnak. Amennyiben sikerült megegyezniük, a két párt 166 igen szavazatot gyűjthet össze. Noha ez is kevés önmagában, amennyiben az ellenzéki képviselők egy része tartózkodik, Sáncheznek megvan az esélye arra, hogy kormányt alakítson. Más kérdés ugyanakkor, hogy egy ilyen kormányban lesz-e köszönet. A szocialista politikus idén tavasszal azért volt kénytelen előrehozott választást kiírni, mert kisebbségben irányított, és még a költségvetési törvényt sem sikerült elfogadtatnia.

Sánchez egyébként a héten kezdődött parlamenti vitában többek között ígéretet tett a minimálbér emelésére, az eutanázia legalizálására és az oktatás költségvetésének bővítésére is. Emellett sokan támadták azért, amiért nem ejtett szót Katalónia kérdéséről. Nem véletlenül kerülte a forró kását, vagyis a katalán függetlenség kérdését. Egy évvel ezelőtt éppen a szeparatista, kisebb parlamenti pártok támogatásával tudott kormányt alakítani, ám a szövetség nem hozta meg gyümölcsét, mindkét fél elégedetlenül távozott a későbbi tárgyalássorozatból.

Pedro Sánchez politikai karrierje összességében kissé döcögősnek mondható. 2018 nyarán bizalmatlansági indítvánnyal váltotta le jobboldali elődjét, mivel azonban nem volt meg a megfelelő többsége – és a szeparatisták is kihátráltak mögüle –, kormányzása nem tartott sokáig. Az áprilisi, előrehozott választások után elemzők azt írták róla: „Korábban vesztett a választáson, de miniszterelnök lett. Most győzött, de nem lesz miniszterelnök.” A jóslat könnyen beteljesülhet, ha csütörtökig nem szerez szövetségeseket. Ez esetben novemberben tarthatnak újabb előrehozott választást Spanyolországban.

Az ország politikáját évtizedekig a jobboldali Néppárt és a szocialisták váltógazdasága jellemezte. Ám az utóbbi években az újabb pártok betörésével olyannyira megosztottá vált a társadalom, hogy egyik irányba sem tud elbillenni a mérleg nyelve. A mostanihoz hasonló patthelyzet 2015-ben is tapasztalható volt. Akkor az újbóli választás sem hozott megoldást, így a legtöbb szavazatot szerzett jobboldal kérte az ellenzékét, hogy tartózkodással támogassák a kormányalakítást – ami be is következett ugyan, de Mariano Rajoy kormányzása ezzel együtt nem tartott sokáig.