Növekszik a migránsmentő földközi-tengeri flotta

A nemzetközi jog szerint egy ország felségvizeire mentési szándékkal nem léphet be idegen ország hajója. Ugyanakkor minden hajónak kötelessége megmenteni a veszélyben lévő embereket.

A Sea Watch fotója a segítségre váró férfiakról Líbia partjainál. Óraműpontossággal érkező reménysugár Fotó: MTI/EPA/SEA-EYE/Fabian Heinz

Folytatódott a mentőhajók drámája a Földközi-tengeren, amelyre nemcsak a civil szervezetek és az uniós kormányok, de – úgy néz ki – a nemzetközi jog sem talált még megoldást. A néhány napja útjára indult Ocean Viking már 251 embert vett a fedélzetére, s most Európában próbál kikötni. Olaszország kitiltotta a partjairól a norvég zászló alatt hajózó járművet, miután a parlament elfogadta az ezt lehetővé tevő intézkedéscsomagot. A civil szervezetek szerint Rómának kellene beengednie a part közelében rostokoló spanyol hajó, az Open Arms fedélzetén lévőket, miközben Matteo Salvini belügyminiszter szerint nem az övék a felelősség.

A Sea Watch fotója a segítségre váró férfiakról Líbia partjainál. Óraműpontossággal érkező reménysugár
Fotó: MTI/EPA/SEA-EYE/Fabian Heinz

– A nemzetközi jog szerint egy ország felségvizeire mentési szándékkal nem léphet be idegen ország hajója. Viszont – szintén a nemzetközi jog szerint – minden hajónak kötelessége megmenteni a veszélyben lévő embereket – magyarázta lapunknak Hoffmann Tamás nemzetközi jogász a Földközi-tengeren zajló események jogi hátterét. Kiemelte, ilyen esetben a körülmények a kérdésesek, például hogy egy adott hajó megtett-e mindent azért, hogy az illetőket a jog szerinti módon mentsék meg. Hangsúlyozta, ha tényleg nincs más lehetőség, akkor beléphet a felségvízre és megmentheti a rászorulókat.

A Sea Eye német szervezet Alan Kurdi nevű hajója Máltán köthetett ki
Fotó: Reuters

A nemzetközi tengerjog viszonylag bonyolult rendszert alakított ki, a parti államhoz 24 tengeri mérföld tartozik felségvízként, ebből 12 mérföld a parti tenger és 12 az úgynevezett csatlakozó övezet. Ezen a területen a békés áthajózás jogával rendelkeznek a más zászló alatt hajózó vízi járművek – amennyiben csak áthaladnak, és ezt jelezik a parti őrségnek. Ha az adott állam úgy véli, hogy a hajó jogellenes tevékenységet végez, joga van átkutatni, kiemelt esetben kiutasítani. Az ezen a területen bajba jutókért a parti őrség felel.

A civil mentőhajók ellen ­alapvetően az a vád, hogy Líbia felségvizein mentenek embereket, miközben ez a ­líbiai parti őrség felelőssége. A civilek azt nehezményezik, hogy az észak-afrikai állam hatóságai minden esetben visszaszállítják a menekülőket az országba. „Líbia azonban jó lelkiismerettel nem nevezhető biztonságos országnak” – emelte ki Hoffmann Tamás.

Azzal kapcsolatban, hogy a civil hajók tevékenysége minősíthető-e embercsempészetnek, elmondta: „embercsempészet hivatalosan akkor állapítható meg, ha a tevékenységhez anyagi haszonszerzés társul”. Érdekes ellentmondás, hogy mi történik, hogyha jogszerűen mentik ki az embereket, biztonságos országba akarják szállítani őket, de az adott állam nem akarja befogadni. Nem egyértelmű a jogi szabályozás, hogy ez minősülhet-e bűncselekménynek. Bár fő szabály szerint nem embercsempészetről van szó, az adott ország szabályozása minősítheti bűncselekménynek illegális határátlépésben való közreműködésért.

– Erről a kérdésről a nemzetközi jog nem mond semmit, csak az EU-nak van egy irányelve. Eszerint ilyen szituációban a parti állam dönti el, hogy minek minősíti, de a kívánatos az, hogyha a humanitárius célú tevékenységet nem tekintik bűncselekménynek – tette hozzá a nemzetközi jogász.

– A jelenlegi helyzet olyan, mint amikor egy forró krumpli van a kezemben, és hogy ne égessen meg, átdobom másnak. Ez nyilván nem megoldás – fűzte hozzá a hajók fedélzetére felvett emberek helyzetével kapcsolatosan Hoffmann Tamás. Szerinte „a nemzetközi jog építményének azon kellene alapulnia, hogy együttműködnek az országok” – ám ez az ideális helyzet egyelőre még várat magára.

Mindig van utánpótlás

Az idei nyáron már csak néhány civil hajó ment embereket a Földközi-tengeren. Az egyik legaktívabb idén a spanyol Open Arms, amelynek 160 ember várakozik a fedélzetén, Rómát kérve a kikötés engedélyezésére. A német Sea-Watch 3 az olasz bíróság ítéletére vár, amiért a tiltás ellenére kikötött, míg a Sea Eye szintén német szervezet Alan Kurdi nevű hajója augusztus elején hosszas kínlódás után Máltán köthetett ki. A norvég zászlós Ocean Viking múlt héten indult útnak Marseille-ből, az SOS Mediterranée és az Orvosok Határok Nélkül (MSF) szervezetek közös hajója már 251 embert mentett ki a Földközi-tengerből. Tervben van, hogy hamarosan útnak indulhat a német Mission Lifeline szervezet hajója is.