Hágai tilalom a burkára

Megannyi gyakorlati nehézséget vet fel a frissen hatályba lépett holland burkatilalom. A kórházak és iskolák után a közlekedési vállalatok jelezték, hogy káosszal járhat a nikáb viselőire is kiterjedő rendelkezés. De a mintegy 850 ezer hollandiai muszlim közül csak pár száz fő lehet érintett.

Rotterdami utcakép. Fotó: MTI/EPA-ANP/Robin Utrecht

A bajt tetézi, hogy a NOS holland közszolgálati média is idézett már olyan rendőrségi véleményt, miszerint biztosan nem fognak üldözőbe venni egy villamost, amelyen egy arcát eltakaró személy ül. A burkatilalom egyébként a rendőrségi épületekre is vonatkozik. Ez pedig visszatarthatja a muszlim nőket attól, hogy jelentsék a velük szemben elkövetett jogsértéseket – vélik holland rendőrségi források, amelyek szerint ezentúl arra sem lesz lehetőség, hogy a rendőrőrsökön külön helyiséget biztosítsanak a muszlim nőknek, ahol megválhatnak a nikábtól vagy a burkától.

Nem állnak rendelkezésre pontos adatok arról, hogy a szabályozás hány főt érint. Hollandiában hivatalosan a lakosság öt százaléka, mintegy 850 ezer ember gyakorolja az iszlám vallást, azonban azoknak a nőknek a számát, akik naponta burkában lépnek ki az utcára, mindössze 150-re teszik. Több százan lehetnek ugyanakkor olyanok, akik időnként ilyet viselnek.

Dán gyakorlat

Az elmúlt egy évben 23 főt bírságoltak meg Dániában a tavaly augusztusban bevezetett burkatilalmi törvény nyomán, jelentette a Kristeligt Dagblad helyi lap. A szabályozás értelmében ezer koronával (több mint 40 ezer forint) büntetendő az a személy, aki arcot eltakaró öltözéket visel. Ilyen a teljes arcot eltakaró burka, a mindössze a szemet szabadon hagyó nikáb, de a símaszk is. A tilalomnak a jobb- és a baloldalon is akadtak kritikusai a parlamentben, ám végül elfogadták azt. Hangsúlyozták, a döntés nem vallási alapú, hiszen a turbánokat például nem tiltja. Kiemelték, éppen a nőket akarják megvédeni az elnyomástól. Az igazságügy-minisztérium jelezte azt is, a burka és a nikáb viselése nem egyeztethető össze a dán társadalom alapvető értékeivel. A tilalom tavalyi bevezetésekor több százan tüntettek ellene Koppenhágában, azt állítva, korlátozza a vallásszabadságot. Nem sokkal később az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet is jelezte, a törvényt a nők jogai megsértésének tartja. A kérdés az elmúlt egy év során többször is a dán lapok címlapjára került. A kiszabott bírságok nyomán megszólaltak az érintettek is, egy algériai milliomos jogvédő pedig bejelentette, kifizeti ő a dániai bírságokat a szabálysértő nők helyett. (Z. R.)