Hágai tilalom a burkára

Megannyi gyakorlati nehézséget vet fel a frissen hatályba lépett holland burkatilalom. A kórházak és iskolák után a közlekedési vállalatok jelezték, hogy káosszal járhat a nikáb viselőire is kiterjedő rendelkezés. De a mintegy 850 ezer hollandiai muszlim közül csak pár száz fő lehet érintett.

Rotterdami utcakép. Fotó: MTI/EPA-ANP/Robin Utrecht

Tizenhárom éven át tartó jogi és politikai viták után tegnap életbe lépett a burkatilalom Hollandiában. A szabályozás értelmében a muszlim nők által viselt, csak a szemet szabadon hagyó nikáb, valamint az egész testet, illetve a szemet is hálószerű anyaggal elfedő burka tiltott öltözetnek számít a kormányzati épületekben, kórházakban és iskolákban, továbbá a tömegközlekedési eszközökön is. A tilalom a símaszkokra és a bukósisakokra is vonatkozik, a hidzsáb (a hajat és a homlokot részben elfedő, muszlim fejkendő – a szerk.) viszont nem esik a hatálya alá. A közterületeken a holland rendőrök igazoltatáskor ezentúl felszólíthatják a ruhadarabok viselőit, hogy személyazonosságuk igazolására fedjék fel arcukat. Amennyiben nem engedelmeskednek a kérésnek, 150-től 415 euróig terjedő (mintegy 50-150 ezer forint) bírság sújthatja őket.

A szabályozás nem egyedülálló Európában: Franciaország már 2011-ben rendelkezett hasonló tilalomról, azóta pedig Belgium, Dánia, Lettország és Bulgária is ilyen törvényt fogadott el. A hollandiai tilalom fogadtatása vegyes a multikulturális országban. A bevándorlás bírálói üdvözölték a lépést, élükön Geert Wilders-szel, a migrációellenes Szabadságpárt vezetőjével. Wilders az ellenzék vezető alakjaként már 2005-ben kezdeményezte a muszlim viseletek közintézményekben való korlátozását; ezt hosszas viták után a hágai alsóház 2015-ben fogadta el.

Miután 2018-ban a felsőház is megszavazta a tilalmat, terítékre került a szabályozás alkalmazhatósága, miután számos jogvédő szervezet tiltakozott ellene. A nagyobb problémát viszont az jelentette, hogy a kórházak és iskolák is jelezték: a gyakorlatban nagyon nehezen kivitelezhető a tilalom, ugyanis semmi garancia sincs rá, hogy az arcukat eltakaró személyek a felszólítást követően elhagyják majd az épületet. Jelenlegi formájában a szabályozás egyébként csak a szanatóriumokban élőknek engedi meg a burka és a nikáb viseletét.

Rotterdami utcakép. Cipelik a bevándorlás terhét
Fotó: MTI/EPA-ANP/Robin Utrecht

A gyakorlati nehézségek nem csak az egészségügyi intézmények esetében jelentkeznek. A holland közlekedési vállalatok képviselői szintén tudatták a hágai kormánnyal, hogy a törvénynek megfelelően ugyan felhívhatják az arcukat eltakaró nők figyelmét az általuk elkövetett szabályszegésre, a tömegközlekedési eszközökről való kitiltásuk vagy esetleges igazoltatásuk rendőri beavatkozást igényel. Ebből – állítják – közlekedési fennakadások adódhatnak, ez pedig nem áll érdekében a vállalatoknak.

A bajt tetézi, hogy a NOS holland közszolgálati média is idézett már olyan rendőrségi véleményt, miszerint biztosan nem fognak üldözőbe venni egy villamost, amelyen egy arcát eltakaró személy ül. A burkatilalom egyébként a rendőrségi épületekre is vonatkozik. Ez pedig visszatarthatja a muszlim nőket attól, hogy jelentsék a velük szemben elkövetett jogsértéseket – vélik holland rendőrségi források, amelyek szerint ezentúl arra sem lesz lehetőség, hogy a rendőrőrsökön külön helyiséget biztosítsanak a muszlim nőknek, ahol megválhatnak a nikábtól vagy a burkától.

Nem állnak rendelkezésre pontos adatok arról, hogy a szabályozás hány főt érint. Hollandiában hivatalosan a lakosság öt százaléka, mintegy 850 ezer ember gyakorolja az iszlám vallást, azonban azoknak a nőknek a számát, akik naponta burkában lépnek ki az utcára, mindössze 150-re teszik. Több százan lehetnek ugyanakkor olyanok, akik időnként ilyet viselnek.

Dán gyakorlat

Az elmúlt egy évben 23 főt bírságoltak meg Dániában a tavaly augusztusban bevezetett burkatilalmi törvény nyomán, jelentette a Kristeligt Dagblad helyi lap. A szabályozás értelmében ezer koronával (több mint 40 ezer forint) büntetendő az a személy, aki arcot eltakaró öltözéket visel. Ilyen a teljes arcot eltakaró burka, a mindössze a szemet szabadon hagyó nikáb, de a símaszk is. A tilalomnak a jobb- és a baloldalon is akadtak kritikusai a parlamentben, ám végül elfogadták azt. Hangsúlyozták, a döntés nem vallási alapú, hiszen a turbánokat például nem tiltja. Kiemelték, éppen a nőket akarják megvédeni az elnyomástól. Az igazságügy-minisztérium jelezte azt is, a burka és a nikáb viselése nem egyeztethető össze a dán társadalom alapvető értékeivel. A tilalom tavalyi bevezetésekor több százan tüntettek ellene Koppenhágában, azt állítva, korlátozza a vallásszabadságot. Nem sokkal később az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet is jelezte, a törvényt a nők jogai megsértésének tartja. A kérdés az elmúlt egy év során többször is a dán lapok címlapjára került. A kiszabott bírságok nyomán megszólaltak az érintettek is, egy algériai milliomos jogvédő pedig bejelentette, kifizeti ő a dániai bírságokat a szabálysértő nők helyett. (Z. R.)