Macron és Trump szerint sem kapott megbízást a francia elnök, hogy Iránnal tárgyaljon

Trump elnöknek igaza van. A G7 informális klub, nem adunk hivatalos mandátumot egyikünknek vagy másikunknak, ilyen nem létezik – mondta a francia elnök.

Donald Trump amerikai elnök cáfolta vasárnap, hogy bármilyen Iránnak szóló, „közös üzenetet” megvitattak volna a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7-országcsoport csúcstalálkozóján Biarritzban, a francia államfő pedig kijelentette, hogy nem kapott „hivatalos megbízást” a közvetítésre, mindegyik ország folytatja a saját kezdeményezéseit Teherán irányába.

Korábban egy francia diplomáciai forrás beszélt arról, hogy a G7-országok vezetői megbízták Macront, hogy tárgyalást kezdjen Iránnal, és üzeneteket adjon át az iszlám köztársaságnak, elejét véve ezáltal a feszültség további fokozódásának a térségben

„Trump elnöknek igaza van. A G7 informális klub, nem adunk hivatalos mandátumot egyikünknek vagy másikunknak, ilyen nem létezik. Abban állapodtunk meg tegnap, hogy folytatjuk a cselekvést, mindenki a maga részéről – mondta sajtótájékoztatóján a francia elnök, aki korábban az LCI hírtelevíziónak azt nyilatkozta, hogy ”közös üzenetet„ fogalmaztak meg a résztvevők az iráni nukleáris kérdésről.

”Megegyeztünk arról, hogy mit fogunk mondani Iránról, közösen, a G7-eknek van üzenetük a céljainkról, és az a tény, hogy ezeket osztjuk, fontos részlet, segít elkerülni a megosztottságot, amely valójában mindenkit gyengít„ – fogalmazott a hírtelevízióban vasárnap délelőtt Emmanuel Macron. ”Két nagyon egyértelmű dologban mindannyian egyetértünk: nem szeretnénk, ha Iránnak nukleáris fegyvere lenne, és ragaszkodunk a térség stabilitásához. Közös üzenetben állapodtunk meg, ami az én szememben értékes, valamint egy akciótervről, amely lehetővé teszi valamelyest az álláspontok kibékítését„ – tette hozzá.

Donald Trump amerikai elnök ezt követően bejelentette, hogy jóllehet támogatja Emmanuel Macron fellépését Irán irányába, az Egyesült Államok saját kezdeményezésekkel lép fel a kérdésben.

Macron hónapok óta vezető szerepet tölt be abban, hogy megpróbálják megmenteni a 2015-ben Iránnal aláírt atomalkut, amelyből az Egyesült Államok tavaly májusban kilépett. A francia elnök éppen a biarritzi csúcstalálkozó előtt, pénteken Párizsban fogadta Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztert.

Diplomáciai források szerint a biarritzi csúcstalálkozót megnyitó vacsorán megállapodtak abban is, hogy meg kell erősíteni a párbeszédet és az együttműködést Oroszországgal, de azt túl korainak ítélték meg, hogy Moszkvát ismét felvegyék soraikba és G8-csoportként folytassák működésüket.

Egyeztetések a francia és az amerikai kormány között a nemzetközi nagyvállalatok nemzetközi adóztatásáról

Titkos tárgyalások kezdődtek a francia és az amerikai kormány képviselői között a délnyugat-franciaországi Biarritzban tartott G7-csúcstalálkozón az amerikai digitális szolgáltatókra kivetett francia adók ügyében.

Ez utóbbiak miatt korábban Donald Trump amerikai elnök ellenlépésként vámokat helyezett kilátásba a francia borokra. A francia sajtó értesülése szerint a két ország kompromisszumként egy nemzetközi adó kidolgozásában állapodott meg.

A Le Journal du Dimanche című vasárnap megjelenő francia hetilap és a France2 közszolgálati televízió fotókkal illusztrált tudósításban számolt be arról, hogy Bruno Le Maire francia gazdasági és pénzügyminiszter szombaton a Biarritztól mintegy harminc kilométerre található Saint-Pée-Sur-Nivelle-ben található nyaralójában látta vendégül amerikai kollegáját, Steven Mnuchint és Lawrence Kudlowt, a Fehér Ház gazdasági tanácsadóját, akikkel az amerikai internetes óriáscégekre kivetett francia adókról egyeztetnek.

A Google-t, az Amazont, a Facebookot, az Airbnb-t (GAFA) és más hasonló nagyvállalatokat Párizs arra hivatkozva sújtotta ezzel az adóval, hogy túl kevés illetéket fizetnek azokban az európai országokban, ahol székhellyel rendelkeznek. Az érintett cégek diszkriminatívnak nevezték a döntést, az amerikai elnök pedig ellenlépéseket helyezett kilátásba, egyebek mellett a francia borok vámjának megemelését.

A Lawrence Kudlowt által „nagyon nagy hibának” nevezett, 2019. január 1-én életbe lépett francia adók az amerikai szolgáltatók forgalmának mintegy három százalékát teszik ki.

A francia sajtó szerint a kompromisszumkeresés érdekében a francia kormány az amerikai fél által elfogadhatóbbnak tekintett megoldást tett le az asztalra Biarriztban, és azt Emmanuel Macron francia és Donald Trump amerikai elnök szombati munkaebédjükön jóváhagyta.

Az elképzelés szerint a francia adót egy nemzetközi adó váltaná fel, amelyen a párizsi székhelyű Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet (OECD) már dolgozik, és amelyet a jövő év elejére véglegesít. A francia kormány jelezte, hogy visszavonja a francia adót a nemzetközi adó elfogadása esetén, ezzel a Párizs és Washington eltemethetné a kérdésben a csatabárdot.

Az OECD javaslata október végére készül el, és nemcsak a GAFA-cégeket, hanem valamennyi olyan nagyvállalatot érintene, amely a piacát nem kizárólag abban az országban fejleszti, amelyben az állandó székhelye található, és úgynevezett adóoptimalizálását gyakorol.

Miután a francia és az amerikai elnök az elvi kérdésekben megállapodott, a két kormány képviselői között vasárnap délelőtt folytatódott az egyeztetés, amely a francia sajtó értékelése szerint azt tükrözi, hogy mindkét fél támogatja az előrelépést a kérdésben.