Robbanásos kitörés is lehet Hawaiin

Az biztos, hogy a mostani mintegy egyéves nyugalmi szünet szokatlan a vulkán életében, hiszen korábban, 1983. január első napjaitól folyamatosan zajlott a vulkáni működés.

A külföldi és hazai hírügynökségek jelentéseiben szétfutott a hír, hogy a hawaii Nagy-sziget Kilauea vulkáni területén lévő Halema’uma’u kráterében felfedezett víz változást okozhat a vulkáni működésben, és nagy robbanásos kitörések történhetnek. Mit jelenthet a mostani felfedezés, kell-e óriási robbanásos kitöréstől tartani? – a válasz Harangi Szabolcs akadémikus a Magyar Nemzetnek is megküldött tanulmányában olvasható.

A vulkanológus szerint a kráter alján megjelenő víz biztosan nem okoz robbanásos kitörést, hacsak nem ér el egy jelentős mennyiséget. A víz ugyanakkor jelezheti azt, hogy a felszín alatt lehet elegendő talajvíz. Tudni kell, hogy a Halema’uma’u kráter jelenleg több mint 600 méter mély a tavalyi vulkánkitörést kísérő beszakadás következtében. A kráter alja ezzel talajvízszint alá került, vélelmezhető, hogy ennek is köszönhető a víz megjelenése. A víz hőmérséklete 70 Celsius-fok, ami azt jelenti, hogy a magma a felszín közelében lehet, és jelentős hőhatást gyakorol.

Mi várható? Az biztos, hogy a mostani mintegy egyéves nyugalmi szünet szokatlan a vulkán életében, hiszen korábban, 1983. január első napjaitól folyamatosan zajlott a vulkáni működés. A kérdés, hogy mikor és miképpen kezdődnek újra a vulkánkitörések? Két eset lehetséges: az egyik, hogy a Kilauea vulkáni területen kezdődik egy új vulkánkitörési szakasz, ami jóval veszélyesebb lehet, mint azt eddig megszoktuk. Ez azért fontos, mert a hawaii vulkáni működést általában békésnek, alapvetően veszélytelennek, turistacsalogatónak tartják, és ezért kisebb a figyelem arra, hogy e tűzhányó másra is képes. A robbanásos kitöréseknek két mozgatórugójuk lehet: az egyik az a tény, hogy a Halema’uma’u kráter alja a talajvízszint alatt van. Ez azt jelenti, hogy ha egy csendes lávaöntő kitörési esemény során kialakul egy lávató, akkor ez kölcsönhatásba léphet a talajvízzel, ami heves robbanásos kitörést okozhat.

Az is megtörténhet, hogy a felszín felé törő magma keveredik a talajvízzel és okoz robbanásos kitörést. Amennyiben a kráter alján lévő vízmennyiség megnő, és egy kiterjedtebb tó alakul ki (erre még nem volt példa), akkor ez potenciálisan már jelenthet egy robbanásos kitörési lehetőséget. Az is megtörténhet, hogy a magma gyorsan nyomul felfelé, és ekkor a magmában lévő gázok túlnyomása okozza a robbanásos kitörést.

Egy másik lehetőséggel is számolni kell a vulkanológus szerint: a Kilauea vulkáni terület felett magasodik a Mauna Loa, a Föld legnagyobb hegye (a tengertalapzattól mérve több mint tízezer méter magas a vulkán). A Mauna Loa utoljára 1984-ben tört ki, azaz meglehetősen hosszan alszik már Az elmúlt években többször emelték a készültségi fokozatot, mert erősödtek a földrengésjelek. Ez azt jelenti, hogy töltődik a vulkán alatti magmatározó. Egy kitörés esetén látványos lávafüggönyt, lávaszökőkutakat várhatunk, ami pedig ebben az esetben lényeges, hogy gyors folyású lávafolyamok hamar elérhetik az óceánt és veszélyeztethetik a lakosságot.