Torzsalkodnak a Nyugat szövetségesei

A Dél-Koreában működő japán üzletek konganak az ürességtől, de a szomszédos ország sokat veszített népszerűségéből a dél-koreai turisták körében is.

Felderítőgép Kelet-Ázsiában. Katonai érdekek forognak kockán Fotó: Reuters

Ahogyan számos más ázsiai országban, Dél-Koreában is nagy megbecsülés övezi a japán termékeket. A megbízható minőség iránti tiszteletet azonban gyorsan felülírta a politika: a Nikkei hírügynökség beszámolója szerint Szöulban szemmel látható eredménye van a japán termékek ellen indított általános bojkottnak. A Dél-Koreában működő japán üzletek konganak az ürességtől, de a szomszédos ország sokat veszített népszerűségéből a dél-koreai turisták körében is.

A bojkott azt követően indult el, hogy csaknem egy hónapja Tokió bejelentette: szigorítja három vegyipari termék exportját, amelyek a dél-ko­reai csipek gyártásához nélkülözhetetlenek. Ezzel érzékeny pontra tapintott a japán kormány, ugyanis a dél-koreai infokommunikációs szektor 32 százalékban importálja tőlük a gyártáshoz szükséges alapanyagot. Szöul a Kereskedelmi Világszervezethez fordult, szerintük ugyanis Tokió az egész nemzetközi gazdaságot bünteti, a diplomá­ciai torzsalkodás első számú áldozata, a Samsung pedig Japánban próbálja csillapítani a kedélyeket.

Felderítőgép Kelet-Ázsiában. Katonai érdekek forognak kockán
Fotó: Reuters

Nehezíti a helyzetet, hogy a konfliktus gyökere nem gazdasági természetű. A két ország évszázados konfliktusokat kezelt sikerrel az 1965-ben aláírt kétoldalú alapszerződéssel. Dél-Korea és Japán erős szövetséget épített ki az Egyesült Államok segítségével. A múlt év végén azonban visszatért az 1910 és 1945 közötti japáni megszállás során munkaszolgálatra, illetve prostitúcióra kényszerített áldozatok ügye. A megállapodás értelmében Tokió 300 millió dollár értékben gazdasági segélycsomagot, illetve további 500 millió dollár értékben hitelt biztosított a háború után talpra álló szomszédjának. Számos dél-ko­reai bíróság hozott azonban döntést kárpótlási perekben, kompenzáció fizetésére kötelezve a korábban kényszermunkásokat dolgoztató japán cégeket. A múlt év végén Szöul az áldozatok mögé állt, Tokió azonban nem enged az 1965-ös megállapodásból.

A két szövetséges rosszkor tépi fel a sebeket. Washingtonnak ma nincs világos stratégiája a térségben, s miközben az amerikai katonai jelenlét csökkentése szerepel a tervekben, az elmúlt hetekben Észak-Korea ismét hordozórakétákat tesztelt. A nyugati demokráciákkal egy oldalon álló ázsiai szövetség bomladozásával párhuzamosan pedig egy új együttműködés bontakozik ki. Kína és Oroszország olyan gyors ütemben mélyíti el kapcsolatát, hogy együtt képesek bomlasztani Japán és Dél-Korea barátságát. Július végén orosz és kínai katonai repülőgépek hatoltak be egy Tokió és Szöul által is követelt légtérbe. A dél-koreai légierő reagált az incidensre, a japán kormány pedig diplomáciai ügyet csinált belőle. Tokió odáig ment, hogy felvetette, kilép egy 2006-ban aláírt katonai együttműködési megállapodásból, amelynek részeként a két ország hírszerzési információt oszt meg egymással. Ennek az észak-koreai fenyegetés miatt különös jelentősége van.