Kapóra jöhet Moszkvának a kereskedelmi háború

Háromnapos látogatáson vesz részt Oroszországban Li Ko-csiang kínai miniszterelnök, akit mindössze három hónappal Hszi Csin-ping elnök után fogadott szerdán Vlagyimir Putyin. A kereskedelmi háború árnyékában fellendült kapcsolatok mögött azonban kemény alkudozások zajlanak – ezekkel márpedig Moszkva járhat jól.

Nagy revans adatik most meg Vlagyimir Putyin számára azzal, hogy öt év után fordulni látszik a kocka az orosz-kínai kapcsolatokban. 2014-ben, Ukrajna annektálását követően ugyanis Kína volt az orosz elnök egyetlen olyan mérvadó kereskedelmi partnere, amely függetleníteni tudta magát a nyugati világban meghirdetett, Oroszországot sújtó szankcióktól. Az európai gázpiacok kiesésével azonnal le kellett zárni a tíz éve zajló tárgyalásokat, aminek eredményeként 2014 májusában megszületett az orosz Gazprom és a kínai CNPC közötti, 400 milliárd dolláros üzlet. Bár a részletek titokban maradtak, a kiszivárgott hírek szerint Oroszország megfizette geopolitikai ambícióinak az árát. Ennek éppen Peking lett a legnagyobb nyertese: a harminc évre kötött gázüzlet messze a piaci ár alatt csillapítja Kína energiaéhségét.

Most, öt év elteltével azonban Pekingnek kell fizetnie a nagyhatalmi játszmában vállalt kockázataiért. Li Ko-csiang kínai miniszterelnök hétfőn ékezett Szentpétervárra, háromnapos látogatásának apropója a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének hetvenedik évfordulója volt. A Dmitrij Medvegyev kormányfővel, illetve Putyinnal folytatott tárgyalások középpontjában azonban a kereskedelmi kapcsolatok állnak. – Bízom benne, hogy a már szokásosnak mondható találkozóink ezúttal mindkét ország számára gyümölcsöző együttműködést biztosítanak – mondta a kínai kormányfő, arra kérve Moszkvát, hogy segítsen megvédeni a nemzetközi kereskedelem szabadságát. Elemzők azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy Oroszország megkéri majd az árát annak, hogy beszálljon az Egyesült Államok által indított, nem mellesleg általa sikerrel is vívott kereskedelmi háborúba. Közös pont lehet az agrárkereskedelem; Kínának pótolnia kell a konfliktusban az elsők között „elvérzett” amerikai szójababimportot. Ahogyan egy a South China Morning Postnak nyilatkozó pekingi közgazdász is felhívja a figyelmet, máris jelentősen, közel 65 százalékkal nőtt az orosz szójabab behozatala, de még mindig van bőven felvevőkészség a kínai piacon, ahol évente százmillió tonnát vásárolnak a termékből.

Moszkva várhatóan nem éri majd be exportjának további növelésével. Tizenkét év után idén először billent a kétoldalú kereskedelmi mérleg az orosz termékek oldalára, miközben a fő gazdasági konfliktust a beruházások jelentik. Távol-keleti területein Oroszország 2015-ben nyitotta meg a szabadkereskedelmet, a kínai tőke azonban továbbra is kerüli ezt a fejletlenebb régiót. De Moszkva tudja, ha Kína orosz földről akarja pótolni az amerikai termékeket, akkor be kell szállnia a térség infrastruktúrájának fejlesztésébe.