Fotó: Teknős Miklós
A miniszterelnöki posztot 2013 és 2015 között betöltő politikus egyébként hivatali ideje alatt zéró toleranciát hirdetett a migrációval szemben. A nevéhez köthető többek között a nemzetközi közösség által gyakran kritizált „Szuverén Határok Művelet” (Operation Sovereign Borders), amelynek értelmében a kormány a katonaság hatáskörébe helyezte a hajóval érkező menedékkérőkkel szembeni eljárást. A „Stop the boat”, azaz állítsd meg a hajót néven emlegetett rendelkezésnek megfelelően jelenleg is katonai hajók járőröznek Ausztrália partjainál, azzal a céllal, hogy feltartóztassák, és visszafordítsák Indonézia felé a menedékkérőket szállító hajókat, kiegészítve ezzel a John Howard miniszterelnöksége óta érvényben lévő csendes-óceáni megállapodást. Az intézkedés következtében egyébként minimálisra csökkent azok száma, akik hajóval, az embercsempészek segítségével, illegális úton próbálnák elérni az ausztrál partokat.
Noha Abbott miniszterelnöksége előtt, a Munkáspárt három évig tartó kormányzása alatt a szigetországot megcélzó illegális bevándorlók száma ismét megugrott az ausztrál migránspolitika néhány pontjának enyhítése miatt, ám 2014-re 160 főre és csupán egyetlen hajóra csökkent az illegális bevándorlók száma.
A csendes-óceáni megoldás
Noha a belpolitika két meghatározó ereje, a baloldali Munkáspárt és a konzervatív Liberális Párt számos tekintetben egymással ellentétes szemléletmódot képvisel, a bevándorlás kérdésében nagyjából nemzeti konszenzus jellemzi Ausztráliát. A megemelkedett migrációs nyomásra válaszul megfogalmazott kötelező fogva tartás (mandatory detention) gyakorlatát például a Munkáspárt vezette be: az 1994-ben életbe lépő törvény értemében a kormány őrizet alá helyezett mindenkit, aki érvényes vízum nélkül érkezett a kontinensre. Az intézmény kiteljesülése azonban az ausztrál parlament honlapja szerint az 1996-ban kormányra kerülő konzervatív John Howard nevéhez köthető, aki a szak- és biztonságpolitikai válaszokat tovább szigorítva bevezette a mindmáig érvényben lévő csendes-óceáni megoldást, amelynek három pillérre lényegében megszüntette az illegális migrációt. Az első értelmében Ausztrália az országhoz tartozó több száz szigetet „saját migrációs zónáján” kívüli területeknek minősítette, így azok a menekültek, akik e területek valamelyikére érkeztek, nem voltak jogosultak nemzetközi védelemért folyamodni az ausztrál hatóságokhoz. A második pillér felhatalmazta az ausztrál haditengerészetet, hogy elfogják a menekülteket szállító csempészhajókat, és – harmadik pillérként – a határsértőket a Naurun és a pápua új-guinea-i Manus-szigeten létrehozott táborokba szállítsák. Utóbbi szigorítás számos kritikát vont maga után a nemzetközi közösség részéről, Canberra azonban az ország saját törvényeit a nemzetközi jog fölé helyezve nem tört meg a nemzetközi civil szervezetek és más országok kritikái alatt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!