3°C Andor , András 2022. november 30. 
Egy évtizedekig békében élő dél-amerikai országban lett úrrá a nyugtalanság a hét végén: Chilében betelt a pohár a lakosságnál. Eddig tizenegy ember vesztette életét az erőszakossá váló tüntetések során, amelyek a metrójegyárak emelése miatt kezdődtek egy héttel ezelőtt.
– Háborúban állunk egy erős ellenséggel, amely kész erőszakot alkalmazni korlátok nélkül – jelentette ki Sebastián Pinera elnök, aki szerint a tüntetéssorozat mögött egy bűnszervezet állhat.
– Elnök úr, ne ijesztgesse a polgárokat! Nem állunk háborúban. Egy politikai válsággal nézünk szembe, az országot rosszul vezető kormánnyal, amely elősegítette a súlyos egyenlőtlenségeket – vágott vissza Ricardo Lagos Weber ellenzéki képviselő a gazdasági elittel szoros kapcsolatot ápoló, több korrupciós botrányba keveredett elnöknek.
A politikai és gazdasági elemzők az ellenzéki politikusnak adnak igazat: kiemelik, a tüntetések valódi oka a virágzó gazdaság mögött álló társadalmi egyenlőtlenség. Az ország bevételeiből csak a felsőbb osztályok részesülnek, miközben az oktatás, az egészségügyi ellátás és a lakhatás megfizethetetlenné vált a lakosság döntő többsége számára, írja az El Economista mexikói lap.
A demonstrációk október 14-én kezdődtek a metrójegyárak újabb emelése nyomán. Először diákok tüntettek és rongáltak a metróállomásokon, majd tömegek kezdték el jegyvásárlás nélkül használni a tömegközlekedést. A tüntetéshullám kiterjedt Chile több nagyvárosára is, a feldühödött lakosság összecsapott a kivezényelt rendőrökkel, a munkába gyalog induló tömegek több helyen randalíroztak Santiago de Chilében.
Maszkos és kapucnis tüntetők buszokat, metróállomásokat, élelmiszerüzleteket és bankokat gyújtottak fel és fosztottak ki. A kormány rendkívüli állapotot hirdetett és katonákat vezényelt a fővárosba, akik vízágyúval és könnygázzal oszlatták a tüntetőket. Sebastián Pinera a hétvégén visszavonta a jegyárak emelését, ám nem tudta megállítani a jelenleg is zajló tüntetéseket.
Dél-Amerika jeles tanulója
A Dél-Amerika nyugati partján hosszú csíkként elnyúló Chilét a kontinens egyik legfejlettebb és legeurópaibb országaként tartják számon. A mintegy 18 milliós lakosság körülbelül 90 százaléka európai származású, és alig 10 százalék él vidéki régióban. Chile harminc éve vált újra demokratikus állammá Augusto Pinochet 1974-től 1989-ig tartó katonai diktatúráját követően. Azóta nem történtek komoly tüntetések az országban, koalíciós kormányok váltották egymást. Az utóbbi években főként új beruházásokról és környezetvédelmi akciókról szóltak a hírek az országban. Chile a nemzetközi szervezetekben aktív, az emberi jogi és versenyképességi rangsorolásokban első a dél-amerikai országok között, bár akadnak határvitái Peruval, Bolíviával és Argentínával is.
