A Nemzeti Liberális Párt elnökét bízta meg kormányalakítással a román államfő

Bejelentését követően Klaus Iohannis rámutatott: ha – az alapszinten magyarul is beszélő – Ludovic Orban kormánya megszerzi a parlament támogatását, a jövő évi választásokig vezetheti az országot.

Alapszinten magyarul is beszél a kormányalakítással megbízott Ludovic Orban Fotó: DRAGOS ASAFTEI / HANDOUT Forrás: MTI/EPA/DRAGOS ASAFTEI / HANDOUT HANDOUT EDITORIAL USE ONLY/NO SALES

Klaus Iohannis román államfő Ludovic Orbant, az eddig ellenzékben lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét bízta meg kormányalakítással kedden, miután a parlament a múlt héten megvonta a bizalmat Viorica Dancila szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök kormányától.

Bejelentését követően Iohannis rámutatott: átmeneti kormányról van szó, amely – ha megszerzi a parlament támogatását – a jövő évi parlamenti választásokig vezeti majd az országot.

A jobboldali elnök ez alkalommal is élesen bírálta a – parlamenti helyek több mint 40 százalékával rendelkező – Szociáldemokrata Pártot (PSD): szerinte a 2016-os parlamenti választások óta egymást váltó három PSD-kormány rengeteget ártott az országnak. Ezt most már az összes többi párt „megértette”, így vált lehetővé a PNL által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány sikere – emlékeztetett.

Iohannis megismételte, hogy személy szerint jó megoldásnak tartaná az előrehozott választásokat, de nem úgy, hogy azzal a – korlátozott jogkörökkel, ügyvivőként tovább működő – Dancila-kormány mandátumát hosszabbítsák meg.

Az elnök szerint most sürgősen új kormányra van szükség, a felállítandó PNL-kormánynak pedig az lesz a feladata, hogy megszervezze a novemberi elnökválasztást, és elfogadja a 2019-es év lezárásához szükséges költségvetés-kiigazítást, kidolgozza a jövő évi költségvetést.

A kormányalakítással megbízott Ludovic Orban az elnöki hivatalban tartott sajtónyilatkozatában felsorolta a leendő PNL-kormány néhány prioritását. Ezek között a makrogazdasági egyensúly helyreállítását, az előző kormány üzleti szférát és reálgazdaságot sújtó intézkedéseinek kijavítását, az államapparátus karcsúsítását, hatékonyságának növelését és digitalizálását, Románia „európai útjának” megerősítését, a jogállamiság megszilárdítását, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását említette és azt ígérte: az állampolgárok szolgálatába állítják a politikusok által kisajátított közintézményeket.

Ludovic Orban nem beszélt arról, hogy a PNL egymaga, vagy más pártokkal közösen vállalkozik-e a kormányzásra, csak reményét fejezte ki, sikerül megszereznie a beiktatásához szükséges támogatást, hogy ne tartsák tovább hatalmon a legitimitás nélkül maradt PSD-kormányt.

Alapszinten magyarul is beszél a kormányalakítással megbízott Ludovic Orban
Fotó: MTI/EPA/DRAGOS ASAFTEI / HANDOUT HANDOUT EDITORIAL USE ONLY/NO SALES

A brassói születésű, 56 éves, gépészmérnöki oklevéllel és posztgraduális politológusi végzettséggel rendelkező Ludovic Orban 2007-2008-ban másfél évig közlekedési miniszter volt Calin Popescu Tariceanu liberális kormányában, 2017 júniusa óta pedig annak a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) az elnöke, amelyet államfővé választása előtt Iohannis vezetett.

A csaknem másfél évszázada alapított PNL Románia egyik – a kommunizmus idején betiltott, majd azután újraalakult – történelmi pártja, amely ma már nem a liberális pártcsalád, hanem az Európai Néppárt (EPP) tagja, miután öt éve az EPP-tagsággal rendelkező Demokrata Liberális Pártot (PDL) is bekebelezte.

A kormányalakítással megbízott Ludovic Orbannak tíz napon belül a parlament elé kell járulnia, hogy bizalmat kérjen az új kormány névsora és programja számára.

Magyar-román vegyes családból származik Ludovic Orban

Brassói magyar-román vegyes családból származik és alapszinten magyarul is beszél Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, akit kedden délután kormányalakítással bízott meg Klaus Iohannis román elnök. Az 56 éves politikus apja, a néhai Orbán Imre, Székelyudvarhelyen született, és 1948 és 1956 között a Securitate román kommunista politikai rendőrség tisztje volt. Amint a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) honlapján megtalálható adatlapjából kiderül, Orbán Imrét 1956 februárjában, hét évvel Ludovic Orban születése előtt századosi rangban helyezték tartalékos állományba. Testvére, Leonard Orban Románia EU-csatlakozása után a többnyevűségért felelős európai biztos volt a José Manuel Barroso vezette Európai Bizottságban.

Ludovic Orban Brassóban szerzett gépészmérnöki diplomát 1988-ban, a román forradalom Kézdivásárhelyen érte, ahol a szigetelőgyár gyakornok mérnökeként dolgozott. 1993-ban posztgraduális tanulmányok után a Bukaresti Tudományegyetemen szerzett politikatudományi és közigazgatási diplomát.

1992-ben a Nemzeti Liberális Párt Ifjúsági Szárnyában kezdett politizálni, amely később beolvadt a Nemzeti Liberális Pártba (PNL). A 90-es években két ciklusban is egy-egy bukaresti kerületi önkormányzatban szerzett képviselői mandátumot, aztán kormányhivatalok vezetésével bízták meg. 2004 és 2007 között Bukarest alpolgármestere volt, 2007 áprilisa és 2008 decembere között a szállításügyi tárcát vezette a Tariceanu-kormányban. 2008-ban képviselővé választották, 2009 és 2011 között a Képviselőház alelnöki tisztségét töltötte be.

2009-ben a PNL első alelnökévé, 2017 júniusától a párt elnökévé választották. 2016-ban lemondott pártja bukaresti főpolgármester-jelöltségéről, miután a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) bűnvádi eljárást indított ellene. Egy lehallgatott telefonbeszélgetés alapján ugyanis befolyással való üzérkedéssel vádolták meg. Ötvenezer eurót kért egy üzletembertől a választási kampánya finanszírozására. A román legfelsőbb bíróság azonban 2018 márciusában jogerősen felmentette a vád alól.

A román anyanyelve mellett angolul és franciául folyékonyan, magyarul és németül alapfokon beszél.

Ludovic Orban elutasítóan nyilatkozott a kisebbségi anyanyelvhasználati jogok kiszélesítését kezdeményező RMDSZ-javaslatról. Egy 2019 áprilisában adott interjúban a Hotnews.ro portálnak kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy az etnikai kritérium is szerepeljen a közigazgatási egységek létrehozásának a kritériumai között. Ugyanakkor azt is elmondta: azzal sem ért egyet, hogy lecsökkentsék a küszöbértéket, amely fölött nyelvhasználati jogok illetik meg a nemzeti kisebbségeket. A jelenleg hatályos romániai törvény szerint azokon a településeken használhatják a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek az anyanyelvüket a közigazgatási intézményekben, ahol számarányuk meghaladja a 20 százalékot.