Bukaresti „vörös vonalak” a bevándorlás kezelésében

Legkorábban a hét végén, legkésőbb a jövő héten lehet új kormánya Romániának, amennyiben a parlamentben többségi támogatást kap Ludovic Orban miniszterelnök-jelölt kabinetje.

Bogdan Aurescu Fotó: MTI Fotó: Illyés Tibor

Legkorábban a hét végén, legkésőbb a jövő héten lehet új kormánya Romániának, amennyiben a parlamentben többségi támogatást kap Ludovic Orban miniszterelnök-jelölt kabinetje.

A bukaresti média értesülései szerint biztosra vehető Bogdan Aurescu (képünkön) pozíciója a külügyi tárca élén. Klaus Johannis államfő jelenlegi tanácsosa azzal vált ismertté a diplomáciá­ban, hogy megnyerte az Ukrajnával folytatott pert, ennek nyomán pedig Románia kiterjeszthette fekete-tengeri felségvizeit.

A karrierdiplomata egy éven keresztül volt már külügyminiszter, mégpedig Victor Ponta szociáldemokrata kormányában. Tárcavezetőként utoljára 2015 októberében nyilatkozott Magyarországról. Akkor azt mondta, hogy vannak ugyan megoldatlan kérdések a két ország viszonyában, mint például a román–magyar kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyve, de számos közös magyar–román projekt van.

Bogdan Aurescu
Fotó: MTI Fotó: Illyés Tibor

Aurescu azt is hangsúlyozta: ő mindenekelőtt stratégiai partneri viszonyként tekint Magyarország és Románia kapcsolataira. Korábban viszont élesen bírálta a magyar határon emelt kerítést, azt „autista, elfogadhatatlan cselekedetnek” nevezte, amely sérti az Európai Unió szellemiségét.

A bevándorlás ügyében Románia évek óta – Aurescu minisztersége idején is – változatlan állásponton van. A témában nyilatkozó Migrációs Főfelügyelőség nemrég a Krónika című erdélyi napilapnak megerősítette, hogy Bukarest továbbra is elutasítja a kötelező kvótákat, az automatikus elosztást, illetve az uniós tagállamok szankcionálását. A hatóság szerint Románia számára ezek „vörös vonalakat” képeznek a téma kezelésében.

A hivatalos álláspont értelmében Bukarest konstruktívan vesz részt minden olyan többoldalú egyeztetésen, amely az önkéntes vállalásra helyezi a hangsúlyt, fontosnak tartja a közös európai menekült­ügyi rendszer megváltoztatását és a dublini egyezmény reformját is a menekültügyi helyzet hatékonyabb kezelése érdekében.

Mivel a külpolitika a román alkotmány szerint az államfő hatásköre, a kormányváltást köve­tően sem lehet arra számítani, hogy lényegi változás történjen Románia alapállásában a migrációs kérdést illetően.

Bukarest a nyáron úgy döntött, befogad tíz migránst az olasz partok közelében veszteglő, nagy politikai vihart kavaró Open Arms hajóról. „Bukarest aktívan részt vesz a megoldás keresésében: egyrészt meg kell előzni a további emberéletek elvesztését, másrészt meg kell akadályozni egy olyan kiskapu megnyitását, amely az illegális bevándorlást bátorítja” – fogalmazott akkori közleményében a román külügyi tárca.