Fotó: BTK/Régészeti Intézet
Ez annak köszönhető, hogy az utóbbi években látványos előrelépés történt az ősi DNS tanulmányozása terén, ami lehetővé teszi a közösségek és csoportok közti kapcsolatok és különbségek feltárását. Különösen érdekes ez a kora középkorban (i. sz. 4–9. század), amikor a felbomló Nyugatrómai Birodalom területeire beköltöző különböző barbár csoportok (gótok, vandálok, longobardok, gepidák, frankok stb.) megalapítják saját önálló királyságaikat, ami egyszerre jelenti a régi politikai és kulturális formációk felbomlását és átalakulását, valamint újak létrejöttét. A megcélzott korszakból már rendelkezésünkre állnak írott források, amelyek a régészet és a genetika által felvetett kérdések (közösségek szerveződése, társadalmi hierarchia stb.) mindegyikére reflektálnak.
Míg korábban csupán néhány száz minta vizsgálatára volt mód, a projekt keretében hatezer temetkezés és belőlük származó emberi minta (magyarországi, németországi, ausztriai, csehországi, szlovákiai, romániai, szerbiai, horvátországi és szlovéniai lelőhelyekről) paleogenetikai vizsgálatára nyílik lehetőség. A mintegy kétezer magyarországi minta elemzését a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete archaeogenetikai laboratóriuma végzi Szécsényi-Nagy Anna genetikus és Mende Balázs Gusztáv antropológus vezetésével. Az ELTE régészeti kutatócsoportjában Koncz István és Rácz Zsófia kap vezető szerepet. Több ezer minta izotópvizsgálatára is sor kerül: a stroncium a mobilitást, a nitrogén és szén izotópja pedig a táplálkozást és az életmódot segít meghatározni. Ezek a molekuláris biológiai és geokémiai eredmények segítenek jobban megérteni a régészeti módszerekkel meghatározott társadalmi (család, faluközösség) és kulturális csoportokat.
Ez az első nagy genetikai projekt, amelyben az összes érintett tudományág – a genetika, a régészet, a történelem és a fizikai antropológia – intenzíven működik együtt. Vida Tivadar szerint hat év múlva többet tudunk majd a történeti forrásokban említett népekről. Honnan származtak? Mennyire keveredtek össze? Megfelelnek-e a genetikai különbségek a kulturális különbségeknek? Hogy éltek a helyi közösségek, az emberek? Többet tudunk majd a római kori népesség részleges pannóniai helyben maradásáról és együttéléséről a betelepülő barbárokkal. Külön hangsúlyt kap a keleti eredetű csoportok (hunok, avarok) belső-ázsiai genetikai típusainak azonosítása, és a keleti népesség sorsának meghatározása. Emellett a kutatások nyomán egyedi, személyes történetek tárhatók fel a késő antik világ sorsfordító átalakulása és a kora középkori Európa születése időszakában.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!