Moszkva ismét közeledne Afrikához

Oroszország is elindította a versenyt afrikai jelenléte megerősítése érdekében, a rajtpisztolyt a napokban sütötték el Szocsiban. A fekete kontinens országainak küldöttségei nagy számban jelentek meg az orosz-afrikai üzleti fórumon a kedvelt fekete-tengeri üdülővárosban, hogy a vendéglátó szerint megtapasztalhassák, van üzlet a nyugati és a kínai gazdasági kapcsolatokon kívül is, és a választás rajtuk múlik.

Úgy tűnik, a szovjet éra afrikai politikai kapcsolat- és befolyásépítési törekvései és ezek – a birodalommal együtt való – elenyészése után most jött el ismét a pillanat, hogy Moszkva megint a fekete kontinens felé fordítsa tekintetét. Vlagyimir Putyin, a több évtizedes leszállóágból most felfelé törekvő Oroszország elnöke azonban – legalábbis szavai szerint – nem hódítani akar, hanem politika-, valamint a Nyugat és Kína gazdasági hódításaitól mentes, méltányos üzleti kapcsolatokat szeretne építeni azért, hogy legalábbis felzárkózzon az említett entitásokhoz. Ennek érdekében szerdára és tegnapra eddig soha nem látott orosz–afrikai fórumot szervezett több ezer résztvevővel Szocsiban.

A nyugati hatalmak legújabb kori igyekezetét eddig túl nagy siker még nem koronázta Afrikában, ellentétben Kínával, amely az RT.com orosz hírportál szerint évi 200 milliárd dollárt önt infrastruktúra-fejlesztésbe. Az oroszok is úgy gondolták, érdemes megvizsgálni, miben jók, mit lehetne eladni Afrikának. Nyilván nem fogják egyhamar megelőzni Kínát, a kontinens legnagyobb külföldi üzleti partnerét, de azért van néhány hasznos portéka a tarsolyukban. Ilyen például a nyersanyag-kitermelő ágazatokban, az energetikai iparban, valamint a biztonság- és haditechnikában felhalmozott szakértelem. Az orosz élelmiszeripar fontos szerepet játszhat – Putyin Szocsiban elmondta, hogy a következő négy-öt évben meg szeretné kétszerezni az Afrikába irányuló, jelenleg évi 22,5 milliárd dollár értékű élelmiszer-szállítmányokat. Aztán itt vannak még a szovjet időkből megmaradt hídfőállások, amelyeket azért nem számoltak fel a kommunizmus bukása után: bauxitbányák Guineában, gyémántérdekeltségek Angolában és Botswanában, olajkoncessziók Egyiptomban és Mozambikban, valamint atomenergetikai létesítmények Afrika-szerte. Mindezt nem szabad ebek harmincadjára hagyni, így Moszkva inkább meghívott háromezer magas rangú vendéget, hogy meghányják-vessék a jövő kölcsönös előnyökön alapuló üzleti lehetőségeit.

Ilyen lehetőség a fegyvereladás is. Moszkva a találkozó alkalmával máris aláírt Nigériával egy szerződést Mi–35-ös támadó helikopterek szállításáról a Boko Haram terrorszervezet elleni harc kapcsán, s reménykedik, hogy Elefántcsontparttal is sikerül katonai együttműködésről szóló megállapodást aláírnia. Kilátásban van egészségügyi kooperáció is, például az ebola visszaszorításában.