Putyin: Moszkva a fennálló világrend fennállásának egyik kezese

Oroszország, miként a múltban, a jövőben is teljes körűen eleget fog tenni azoknak a kötelezettségeinek, amelyek abból fakadnak, hogy a fennálló világrend egyik kezese – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök Szocsiban, a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtöki tanácskozásán.

Elmondta, hogy szerinte ez a világrend fennmarad, igaz, fennáll a veszélye annak, hogy az események negatív fordulatot vesznek.

„Szeretném hinni, hogy bármennyire nehezen is alakulnak az államközi kapcsolatok és bármennyire veszélyesek a joghézagok, például a nukleáris és rakétafegyverek ügyében, a a világjog kulcsszerepén alapuló világrend változni fog ugyan, de megmarad. És mindannyian azon fogunk dolgozni, hogy megmaradjon” – fogalmazott Putyin.

Mint mondta, a másik út gyakorlatilag az egész emberiséget globális katasztrófákkal fenyegeti.

Putyin szerint Oroszország „magabiztosan foglalja el helyét a bolygó vezető, befolyásos és felelős hatalmai között”. Egyúttal „ország-civilizáció”, amely egyszerre tartja nagyon fontosnak a területén élő népek sajátosságainak és közösségének megőrzését.

Hangsúlyozta, hogy csak az ország lakóinak bátorsága és hazafiassága akadályozta meg a polgárháború kitörését a 90-es években.

A tanácskozáson, amely alapvetően Ázsiának a világban játszott egyre jelentősebb szerepére koncentrált – és amelyen részt vett a jordániai uralkodó, valamint az azeri, a kazah és Fülöp-szigeteki elnök is–, az orosz elnök azt hangoztatta, hogy a globális problémák megoldása illegitim a kontinens országai nélkül. Méltatta, hogy ezek az államok önálló véleményt formáltak a világ napirendjén szereplő problémákról, nagyra tartják saját függetlenségüket és növekvő befolyásuk elismerésére számítanak, ami Moszkva szerint méltányos és megfelel a jelenlegi és a jövőbeni realitásnak.

Rámutatott, hogy „Ázsia ébredésének” meghatározó szerepe volt a nemzetközi viszonyok demokratizálódásában és hogy a kontinens visszanyeri a történelmi örökségének és a potenciáljának megfelelő természetes helyét a világ dolgaiban, különösen a gazdaságban. Ezért szerinte a nagyobb politikai szerepvállalásra való törekvése is természetes.

Putyin a tanácskozáson javaslatot tett egy nemzetközi biztonsági és együttműködési szervezet létrehozására a Perzsa-öbölbeli problémák megoldása érdekében, amelynek tagjai lennének Oroszország, az Egyesült Államok, az Európai Unió, Kína, India és más hatalmak. Emlékeztetett rá, hogy Moszkva az év folyamán koncepciót terjesztett elő a térség kollektív bizalmának kiépítésével kapcsolatban.

Putyin történelmi lépésnek nevezte Donald Trump amerikai elnök elhatározását, hogy elődjei gyakorlatával szakítva közvetlen tárgyalást kezdjen Észak-Koreával. A regionális válságok megoldásának „modelljének” minősítette a szíriai rendezési folyamatot, amelyben szerinte az esetek abszolút többségében a diplomáciai mechanizmusok játszanak majd szerepet, erőt pedig csak kikényszerített kivételes esetben fognak alkalmazni az abban rész vevő országok.

Méltatta az orosz „légierő” 2015-ben elkezdett szíriai beavatkozását, amely megakadályozta a „terrorista internacionálé” győzelmét ebben az országban, valamint azt, hogy „fegyveres banditák” ezrei hatoljanak be Oroszországba.

Kína orosz segítséget kap a rakétatámadásra figyelmeztető rendszer kifejlesztéséhez

Rámutatott, hogy ilyen rendszerrel jelenleg csak Oroszország és az Egyesült Államok rendelkezik. Hangot adott véleményének miszerint hogy Kínát feltartóztatni „fogalmilag lehetetlen”, valamint „destruktív és káros”, és aki ezzel kísérletezik az önmagának okoz kárt. Meglátása szerint ehelyett közös biztonsági rendszert kell kialakítani.

Áttérve a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris rakéták betiltásáról szóló INF-egyezmény témájára Putyin azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok a paktumot ázsiai érdekei miatt, nem pedig azért mondta fel, mert Moszkva megszegte azt. Érvelése szerint ezt támasztja alá, hogy Washington ilyen eszközöket elsőként Ázsiában tervez telepíteni.

Ezt rossz lépésnek minősítette a várható tükörintézkedések miatt, de kifejezte reményét, hogy a kérdést még sikerül rendezni, mert az Egyesült Államok nem hozta meg a végső döntést. Putyin azt hangoztatta, hogy Washington nem volt őszinte, amikor azt állította, hogy a Romániába telepített és a hamarosan Lengyelországba is telepítendő Aegis rakétavédelmi rendszerek nem használhatók fel közepes hatótávolságú eszközök indítására, amikor éppen egy ilyen komplexum indítóállásaiból lőttek ki ilyen tesztrakétákat nem sokkal az INF-egyezmény felmondása után.

Mint mondta, az a tény, hogy az első kísérletek ilyen röviddel a szerződésből való kilépés után megtörténtek, azt bizonyítják, hogy már évek óta folyt ezeknek az eszközöknek a fejlesztése.

Putyin nehezményezte, hogy az Egyesült Államok és az európai országok, „mintha megsüketültek volna”, mindeddig nem reagáltak arra az a többször is elhangzott kezdeményezésére, amelynek értelmében Oroszország kifejleszt ugyan, de mindaddig nem telepít közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákat a világ régióiba, amíg ott meg nem jelennek az ilyen osztályú amerikai eszközök.

Az orosz elnök ismételten kifejezte készségét az Egyesült Államokkal együttműködésre annak ellenére is, hogy ott – mint mondta – „szélsőséges formát öltött a belpolitikai küzdelem”.