Százharmincezer zsidó igényelt spanyol útlevelet

Mintegy 132 ezer szefárd zsidó nyújtotta be állampolgársági kérelmét Spanyolországban, közölték a madridi illetékesek az e heti határidő lezárultát követően. Egy 2015-ben elfogadott törvény szerint a középkorban, az inkvizíció során elűzött népcsoport leszármazottai kaptak lehetőséget a visszatelepülésre. A madridi igazságügyi minisztérium jelezte, Mexikóból húszezer igénylés érkezett be, de venezuelai és kolumbiai állampolgárok is sokan állnak sorba az értékes európai uniós útlevélért. 

Több mint 132 ezer fő nyújtotta be spanyol állampolgársági kérelmét a 2015-ben elfogadott, szefárd zsidók leszármazottai számára létrehozott törvényre hivatkozva. A madridi hatóságok jelezték, a kérvény benyújtásakor a külföldi állampolgároknak bizonyítékkal kellett szolgálniuk arról, hogy családi kapcsolataik a középkori Spanyolországhoz fűzik őket. Meg kellett felelniük egy vizsgának a spanyol kultúra és alkotmány témájában, továbbá bizonyítaniuk kellett a spanyol, illetve a „judeospanyol”, vagyis ladino nyelvtudásukat. A jelentkezők megtarthatják eredeti állampolgárságukat is, ezzel Madrid kivételt tett az esetükben, mert általában nem ismeri el a kettős állampolgárságot. Emellett a jelentkezőknek nem kötelező Spanyolországba költözniük sem: az állampolgársági eskünek nagykövetségen és konzulátuson is eleget tehetnek, jelezték a hatóságok. A határidő e hét kedden lejárt.

A történészek szerint az inkvizíció előtt mintegy húszezer zsidó élhetett Spanyolországban. Az Ibériai-félszigetnek a móroktól való XV. századi visszafoglalását, azaz a reconquistát követően olyan döntés született, amely szerint az ott élő zsidóknak ki kell keresztelkedniük vagy el kell menekülniük az országból. Sokan Észak-Afrikába, illetve Délkelet-Európába távoztak, de ezrek utazhattak az Újhazába, vagyis Dél-Amerikába, ahol magukat katolikusnak vallva telepedtek le. Az elűzetés feledésbe is merült volna, ám a Franco-érát (1939–1975) követően a spanyol zsidóság közbenjárt a kormánynál az elmenekültek leszármazottainak visszafogadása érdekében. Ezt genetikai kutatások is elősegítették, amelyekből kiderült, a dél-amerikai térségben a becsültnél több zsidó leszármazott élhet. Végül a spanyol mellett a portugál kormány is lehetőséget biztosított az elűzöttek leszármazottainak, hogy visszaszerezzék állampolgárságukat.

A friss adatok szerint legtöbben, mintegy húszezren Mexikóból éltek a lehetőséggel, hogy spanyol – azaz EU-s – útlevelet szerezzenek. De Venezuela csaknem 15 ezer, Kolumbia pedig 14 ezer állampolgára is benyújtotta kérelmét. A mexikói sajtó szerint a legtöbb kérvényezőnek az a célja, hogy visszaszerezzék a kapcsolatot eredeti hazájukkal, míg mások a családjaik, gyerekeik számára szeretnének lehetőségeket biztosítani Spanyolországban is.

Egyesek kiemelték, azért költöznének Európába, mert veszélyben érzik magukat a Mexikóban gyakori erőszak és a gazdasági instabilitás miatt.