A főként fiatalokból álló tömeg haragját az váltotta ki, hogy a Szövetséges Demokratikus Erők (ADF) elnevezésű, Észak-Kivuban aktív ugandai milícia tagjai ismét civileket öltek meg, az emberek pedig a kongói hatóságok és az ENSZ békefenntartóinak tehetetlenségét okolják az erőszakcselekményekért. Helyi hatósági források szerint a demonstrációkban legkevesebb négy ember meghalt, írta az MTI. Francois Grignon, az ENSZ kongói francia különleges megbízottja vasárnap azt mondta, az afrikai ország hadserege nem kért tőlük segítséget az ADF megfékezésében, másnap azonban Felix Tshisekedi kongói elnök bejelentette: a kongói hadsereg és a kéksisakosok közös katonai akcióban állapodtak meg. A kongói hadsereg október 30-án indított offenzívát az ugandai milícia visszaszorítására.
A térség országai októberben még közös akcióról tárgyaltak, de végül a nemzetközi együttműködés terve kútba esett. Az akcióban Kongó mellett Tanzánia, Burundi, Ruanda és Uganda vett volna részt, az egyeztetésekbe amerikai hivatalnokok és az ENSZ munkatársai is bekapcsolódtak. Úgy tervezték, hogy az Egyesült Államok a hírszerzésért felel, Uganda adja a légi támogatást és a tüzérséget, Ruandának pedig az egyébként is Kongóban állomásozó különleges alakulatai saját feladatukat fogják végezni. Uganda azonban az utolsó pillanatban kilépett a megállapodásból, így a kongói hadsereg egyedül fog küzdeni a milícia ellen. Ugyanakkor ruandai hátterű fegyveresek is működnek a térségben, akik októberben egy rajtaütésben nyolc embert öltek meg. Uganda ragaszkodik ahhoz, hogy saját határait fogja megvédeni a kaotikus kongói viszonyoktól. Az általuk nemkívánatos elemeknek nevezett személyek főként fegyveresek, de nem csak azok, hiszen a káosz miatt rengeteg menekült indult el Uganda, Ruanda és Burundi felé.
Az ENSZ becslései szerint 4,5 millió menekült él Északkelet-Kongóban, akik állandó mozgásban vannak. Uganda egymaga nagyjából egymillió menekültet fogadott be, nagyobb részüket Dél-Szudánból, de 384 ezren Kongóból érkeztek. Ők etnikailag rokonok, így Ugandában szívesen fogadják őket, ám az ország kicsi és szegény egy ilyen hatalmas tömeg ellátásához. Emellett politikailag is nehéz a kiegyezés Kongó és Uganda között, hiszen az óriási közép-afrikai állam modern kori történelmében két, a teljes Fekete-Afrikára kiterjedő háborút vívtak, amelyben Uganda és Kongó az ellenkező oldalon álltak.
