Befuccsolt kvótarendszer

A migrációs válság szinte teljes egészében végigkísérte a Juncker-bizottság hivatali idejét, és könnyen lehet: hosszú távon is ennek gyatra kezelésével lesz majd azonosítható.

A luxemburgi politikus olykor kínos jelenetekbe keveredett. Élő jelképévé vált annak, hogy az EU-nak megújulásra van szüksége Fotó: Stephanie Lecocq Forrás: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Csaknem harminc (!) éven át, 1984 és 2013 között volt miniszter a hazájában, 18 esztendeig kormányfő, továbbá az eurócsoport első elnöke – aligha képzelhető el, hogy ennél erősebb életrajzzal és a brüsszeli tanácstermekben szerzett nagyobb tapasztalattal vehesse át bárki is az EU „kormányának” irányítását. Mégis, ötéves mandátuma (2014–19) végére a luxemburgi Jean-Claude Junckert már senki sem marasztalta a brüsszeli Berlaymont-palotában. Betegségével, dülöngélő járásával és olykor meghökkentően kínos közvetlenségével – amit videófelvételek örökítenek meg és számos internetes mémhez is ötletet adtak – élő jelképévé vált annak: az Európai Uniónak sürgősen megújulásra van szüksége.

Az EU-t a 2004-es tízes bővítés óta eltelt másfél évtizedben hullámokban érik a krízisek: az uniós alkotmányterv bukását (2005) az alapvetően görög, de más országokra is kiterjedő adósságválság (2010), majd a migrációs válság (2015), illetve a 2016-os brit népszavazás utáni kármentés követte. A brexitet ugyan a britek maguknak szavazták meg, de könnyen elképzelhető, máshogy alakult volna a szoros eredmény, ha a szigetország lakói otthonosabban érezték volna magukat egy vonzóbb EU-ban.

A luxemburgi politikus olykor kínos jelenetekbe keveredett. Élő jelképévé vált annak, hogy az EU-nak megújulásra van szüksége
Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Az említettek közül a migrációs válság szinte teljes egészében végigkísérte a Juncker-bizottság hivatali idejét, és könnyen lehet: hosszú távon is ennek gyatra kezelésével lesz majd azonosítható. Az új típusú törvénytelen bevándorlásra utaló első hírek 2014 karácsonyán jelentek meg – és akkor még koszovóiakról szóltak –, majd 2015 nyara végén milliós nagyságrendben zúdultak a migránsok Európára, főleg Németországra. A mai napig nem kerültek ki a hírekből a részben a nyugat-balkáni szárazföldi, részben pedig a földközi-tengeri útvonalon folyamatosan érkező illegális bevándorlók. Az egységes uniós politika hiányának hullámain olyan szerencselovagok válhattak migránsmentő „hőssé”, mint Carola Rackete civil aktivista és hajóskapitány. Dimitrisz Avramopulosz, az illetékes EU-biztos még akkor is konokul erőltette a migránsletelepítési kvótát, amikor már nyilvánvalóvá vált: egyes országok – mint hazánk – elvből nem hajlandók végrehajtani azt, míg mások csendesen szabotálják, az pedig csak idő kérdése, hogy a migránsok a kijelölt célországok helyett oda vándoroljanak át, ahová eleve menni akartak.

Illegális migránsok a szlovén–horvát határ közelében 2015-ben. Azóta sem sokat változott a helyzet
Fotó: Kurucz Árpád

Az Európai Bizottság legutóbbi, 2019. októberi migrációs jelentése ugyan az eredményeket hangsúlyozza – így azt, hogy 90 százalékkal kevesebb migráns érkezik, mint négy évvel korábban –, de burkoltan a nehézségeket is felsorolja. „A helyzet ingatag maradt” – olvasható a szövegben, amely szerint az idei év első nyolc hónapjában 71 ezer illegális határátlépő érkezett az EU-ba. Ráadásul az EU és Törökország közötti, több millió szíriai menekült visszatartására hivatott 2016-os megállapodás óta idén nyáron érkezett a legtöbb migráns. Mindeközben az EU több százezer már itt élő, jogosulatlan menedékkérő hazatelepítésének képtelen érvényt szerezni; a repatriálási arány mindössze 36 százalék. Egyes kibocsátó országok, mint Mali vagy Guinea esetében minden száz jogosulatlan menedékkérőből csak két-három fő hazatelepítését tudják elérni. A bizottsági jelentés már nem szól a kvótarendszerről, de említi a nyáron a francia–német–máltai–olasz részről kidolgozott rugalmasabb migránsletelepítési mechanizmust. A vasárnap hivatalba lépő új Európai Bizottság 2020 első hónapjai­ra ígéri új migrációs tervét.

Erős közepes osztályzat

Az ötfokozatú skálán a hármas és a négyes osztályzat közötti minősítést adott kérdésünkre a Juncker-bizottság öt évére Gálik Zoltán, az uniós politika szakértője. A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint a Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök vezette testület csak részben tudott eleget tenni a 2014-ben tett vállalásainak. A Juncker-bizottság megörökölte az előző, José Manuel Barroso vezette testülettől a 2010-es görög adósságválságból kinőtt gazdasági krízis kezelését.

Mérlege ellentmondásos: míg például a bankunió két pillérét sikerült előmozdítani, a harmadikat nem, s miközben sikerült lerakni a szociális Európa alapjait és eredmények születtek az energiaunióban, valamint a digitális Európa megteremtésében, az egységes adópolitika várat magára. A brexit kapcsán sikerült megőrizni a tagállamok egységét, az EU bővítése azonban szinte tapodtat sem jutott előre; igaz, jórészt egyes tagállamok, mint a franciák vagy a hollandok ellenkezése miatt. Leszerepelt a bizottság a migrációs válság kezelésében.

– Megerősítést nyert az EU újjáalakított határvédelmi szervezete, a schengeni rendszer pedig nem omlott össze, de a dublini menekültügyi rendszer reformja nem született meg, a letelepítési kvótarendszer pedig kudarcot vallott – mondta Gálik Zoltán.