Befuccsolt kvótarendszer

A migrációs válság szinte teljes egészében végigkísérte a Juncker-bizottság hivatali idejét, és könnyen lehet: hosszú távon is ennek gyatra kezelésével lesz majd azonosítható.

A luxemburgi politikus olykor kínos jelenetekbe keveredett. Élő jelképévé vált annak, hogy az EU-nak megújulásra van szüksége Fotó: Stephanie Lecocq Forrás: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Illegális migránsok a szlovén–horvát határ közelében 2015-ben. Azóta sem sokat változott a helyzet
Fotó: Kurucz Árpád

Az Európai Bizottság legutóbbi, 2019. októberi migrációs jelentése ugyan az eredményeket hangsúlyozza – így azt, hogy 90 százalékkal kevesebb migráns érkezik, mint négy évvel korábban –, de burkoltan a nehézségeket is felsorolja. „A helyzet ingatag maradt” – olvasható a szövegben, amely szerint az idei év első nyolc hónapjában 71 ezer illegális határátlépő érkezett az EU-ba. Ráadásul az EU és Törökország közötti, több millió szíriai menekült visszatartására hivatott 2016-os megállapodás óta idén nyáron érkezett a legtöbb migráns. Mindeközben az EU több százezer már itt élő, jogosulatlan menedékkérő hazatelepítésének képtelen érvényt szerezni; a repatriálási arány mindössze 36 százalék. Egyes kibocsátó országok, mint Mali vagy Guinea esetében minden száz jogosulatlan menedékkérőből csak két-három fő hazatelepítését tudják elérni. A bizottsági jelentés már nem szól a kvótarendszerről, de említi a nyáron a francia–német–máltai–olasz részről kidolgozott rugalmasabb migránsletelepítési mechanizmust. A vasárnap hivatalba lépő új Európai Bizottság 2020 első hónapjai­ra ígéri új migrációs tervét.

Erős közepes osztályzat

Az ötfokozatú skálán a hármas és a négyes osztályzat közötti minősítést adott kérdésünkre a Juncker-bizottság öt évére Gálik Zoltán, az uniós politika szakértője. A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint a Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök vezette testület csak részben tudott eleget tenni a 2014-ben tett vállalásainak. A Juncker-bizottság megörökölte az előző, José Manuel Barroso vezette testülettől a 2010-es görög adósságválságból kinőtt gazdasági krízis kezelését.

Mérlege ellentmondásos: míg például a bankunió két pillérét sikerült előmozdítani, a harmadikat nem, s miközben sikerült lerakni a szociális Európa alapjait és eredmények születtek az energiaunióban, valamint a digitális Európa megteremtésében, az egységes adópolitika várat magára. A brexit kapcsán sikerült megőrizni a tagállamok egységét, az EU bővítése azonban szinte tapodtat sem jutott előre; igaz, jórészt egyes tagállamok, mint a franciák vagy a hollandok ellenkezése miatt. Leszerepelt a bizottság a migrációs válság kezelésében.

– Megerősítést nyert az EU újjáalakított határvédelmi szervezete, a schengeni rendszer pedig nem omlott össze, de a dublini menekültügyi rendszer reformja nem született meg, a letelepítési kvótarendszer pedig kudarcot vallott – mondta Gálik Zoltán.