Politikai fogalmat csináltak a jogállamiságból
Varga Judit igazságügyi miniszter szerint akár már ma lezárható lenne a Magyarországgal szemben folytatott jogállamisági eljárás. A tárcavezetőt a LIBE európai parlamenti szakbizottság csütörtöki, a magyar jogállamiság helyzetét boncolgató üléséről és az új Európai Bizottságról is kérdeztük.
–A hazánkkal szembeni jogállamisági eljárás szempontjából van-e jelentősége annak, hogy tegnap a LIBE-ben milyen véleményt fogalmaztak meg az európai parlamenti képviselők?
– Láthatóan nem tudnak beletörődni abba a helyzetbe, hogy a 7. cikk szerinti eljárás kimenetele nem az uniós képviselők, hanem a tagállami kormányok kezében van. A tegnapi LIBE bizottsági ülés csak egy szokásos színjáték, a hasonló „pótcselekvések” pedig arra szolgálnak, hogy az EP minél nagyobb sajtóvisszhangot adjon saját álláspontjának és megkísérelje befolyásolni a tanácsi döntéshozatalt. A mi álláspontunk az Európai Parlament előtt is jól ismert, hiszen azt már többször elmondtuk, valamint elküldtük írásban is. Érvekre és tényekre nem hallgatnak, szajkózzák a már évek óta hangoztatott, általunk többször és több módon cáfolt, illetve lezárt ügyeket. Azt látjuk, hogy az EP folyamatosan szélesíteni igyekszik a hatásköreit, lopakodó hatáskör bővítés a célja, amivel vigyázni kell, hiszen ne felejtsük el, hogy ez egy politikai testület. Sajnos az utóbbi időben a jogállamiság fogalmát elkezdte kisajátítani magának a politika, pedig ez egy tisztán jogi kérdés.
– A Zöldek nemrég annak a félelmüknek adtak hangot, hogy a horvát EU-elnökség alatt „elsikkadhat a magyar ügy”. Mit gondol erről? Egy decemberi meghallgatás hogyan alakíthatja át az erőviszonyokat?
– A Zöldek a bevándorláspárti európai baloldalhoz tartoznak, természetes hogy napirenden akarják tartani a 7-es cikk szerinti eljárást, amely akár már a mai napon lezárható lenne. Mi már az eljárás megindításakor jeleztük, hogy készséggel válaszolunk minden kérdésre és én ezt a szeptemberi meghallgatás során Brüsszelben meg is tettem. Nem indokolt több meghallgatást tartani. Ha mégis sor kerülne ilyenre, akkor ez az erőviszonyokat csak annyiban érintheti, hogy egyes, még bizonytalan államokat is meggyőz arról, hogy Magyarországon nem áll fenn az uniós értékek sérelme. A folyamat napirenden tartása nem több, mint fegyver azokhoz a politikai támadásokhoz, amiket Magyarországgal, vagy éppen Lengyelországgal szemben folytatnak. Mi ennek az oka? Az, hogy mi nem értünk egyet a nyugati tagállamok egy részével bizonyos kérdésekben, így például abban, hogy mi nem a migrációban látjuk a jövőnket, mi fontosnak tartjuk a közös keresztény gyökereinket és megőrizni nemzeti identitásunkat. A 7-es cikk szerinti eljárás és az azt övező viták nemhogy nem járultak hozzá az Unió alapértékeinek a megőrzéséhez, hanem éppen, hogy növelték a kelet-nyugat közötti ellentétet. Bízunk benne, hogy ez a jövőben változni fog.
– Az új Európai Bizottsággal szemben meglehetősen nagyok az elvárások – a jogállamiság tekintetében is. Van már valamiféle tapasztalat a kérdéskört megöröklő biztosokkal?
– Egyelőre konkrét tapasztalataink a meghallgatáson elhangzottakon túlmenően nincsenek, az új Bizottság szempontjából még sok nyitott kérdés van. Bízunk benne, hogy az új biztos nyitott lesz a valódi párbeszédre a jogállamisági kérdésekben. Azt is reméljük, hogy Ursula von der Leyen hidakat fog építeni a tagállamok között és nem a Juncker-féle úton megy tovább, ami a leginkább a tagállamok közötti szakadékokat növelte. A jogállamiság koordinációja a cseh Věra Jourová-hoz fog tartozni. A csehek, bár a V4 tagjai, erős szövetségeseink, ugyanakkor tény, hogy Jourová számos alkalommal támadta alaptalanul hazánkat. Azt se feledjük, hogy Frans Timmermans is ugyanúgy ott lesz, aki a bevándorláspárti erők első számú embere és mindent megtesz azért, hogy nyomást gyakoroljon Magyarországra.
