Fegyverexport vádjával illették Belgrádot

Nagy valószínűséggel még a titkos­szolgálati és a Balkán-szakértők sem tudnák pontosan meghatározni, mi történik ma Szerbiában.

Nagy valószínűséggel még a titkos­szolgálati és a Balkán-szakértők sem tudnák pontosan meghatározni, mi történik ma Szerbiában. A geostratégiailag kiemelten fontos és érzékeny terület már az ókorban is birodalmi érdekek ütközési pontja volt. Amikor pedig önálló szerb állam létezett itt, annak politikai súlya általában jócskán meghaladta földrajzi méreteit. Az első világégés is Szerbia miatt robbant ki. A Balkán kapujának nevezett országra a mai napig kiterjed a különböző országok hírszerzőinek érdeklődése. Egy napokban kipattant kémbotrányt követően biztonságpolitikai elemzők felhívták a figyelmet, hogy az olyan nagyhatalmak titkosszolgálatai mellett, mint Kína, az Egyesült Államok, Oroszország vagy Nagy-Britannia, a környező országok is érezhetően jelentős hírszerző tevékenységet folytatnak.

Alekszandar Vučić szerb elnök összehívta a nemzetbiztonsági tanács ülését, miután felkerült az internetre egy videófelvétel, amelyen Georgij Kleban orosz diplomata egy pénzzel teli táskát ad át egy magas beosztású szerb hivatalnoknak. Az eset megdöbbentette a szerb közvéleményt. Később olyan hírek jelentek meg, miszerint régi felvételről van szó, végül a szerb hírszerzés tette közzé, hogy a találkozó tavaly december 24-én történt. Az államfő a szerb fegyver- és hadianyaggyártó ipar elleni jól ütemezett, titkosszolgálati támadásokról is beszélt. Közben olyan hírek is megjelentek – írt erről az Arms Watch nevű bolgár szakportál is –, miszerint az ukrán hadsereg tagjai Szerbiában gyártott fegyverzettel lőttek és öltek meg oroszbarát szeparatistákat Kelet-Ukrajnában. A szerb elnök viszont kizárta annak a lehetőségét, hogy Belgrád fegyverezte volna fel az ukrán hadsereget. A védelmi miniszter úgy fogalmazott „egyetlen golyó sem hagyhatja el az országot anélkül, hogy ne tudhatná mindenki, hova szállítják”. A szerb fegyvereket állítólag egy lengyel cég vásárolta meg. Varsónak jelenleg egyetlen más országgal sincs fegyveres konfliktusa, és vállalatai a nemzetközi jog szerint legálisan vásárolhatnak szerbiai hadianyagot. A belgrádi ukrán nagykövetség is provokációnak nevezte a vádat, de számos ország fegyvergyárai a jelek szerint vetélytársat látnak a szerbiai hadiiparban, mivel a fegyvergyártás és -export busás üzlet. Vučić és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin a jövő héten találkozik majd egymással. A szerb elnök mindenesetre most ismét megerősítette, Belgrád nem változtat Oroszországgal kapcsolatos politikáján, Szerbia pedig nem lesz a NATO tagja.