Peking nem kíméli a muszlimokat

Közel négyszáz oldalnyi titkos pekingi pártdokumentumot szerzett meg a The New York Times a Kína nyugati, Hszincsiang tartományában zajló terrorelhárító műveletekről. A muszlim lakossággal szembeni, drasztikus fellépés részleteinél érdekesebb a dokumentum nyilvánosságra kerülésének körülménye. A lap állítja, a pártvezetésből szivárogtattak, amely megosztott a helyzet kezelését illetően.

Egy évvel megválasztása után, 2014 májusában Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai államfő személyesen látogatott el az ország nyugati végében fekvő Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területre. Az út fordulópont lehetett a frissen felálló központi kormány és a muszlim tartomány kapcsolatában. Addigra jól láthatóan megerősödött az országban az iszlám radikálisok mozgalma, 2013-ban és 2014-ben több terrortámadásra került sor. A kínai államfő nyilvános beszédeiben akkor még az együttműködésen volt a hangsúly. Mint mondta, a tartományban élő kisebbségi etnikumok „testvéreink”, akikkel vállvetve kell harcolni a terrorizmus ellen. Több ponton utalt azonban arra, hogy a térségben 2009 óta állomásozó különleges erőknek egy háborúban kell megfelelniük.

A The New York Times most Hszi akkor elmondott, nem nyilvános beszédeinek leiratait is megszerezte egy mintegy négyszáz oldalas, kiszivárogtatott dokumentum részeként. Cikkük szerint egy, a pekingi politikai felső vezetést ismerő forrás juttatta el a laphoz a titkos pártdokumentumot, mivel a hszincsiangi helyzet drasztikus kezelésével nem minden vezető ért egyet. – Az elvtársaink által használt eszközök túl primitívek – fogalmazott 2014-ben Hszi, hozzátéve: a biztonsági erőknek ugyanolyan kíméletlennek kell lenniük, mint a terroristáknak. – Ne mutassanak semmi kegyelmet – fogalmazott.

A The New York Times szerint ekkor még nem került elő az átnevelő táborok terve, Hszi ugyanakkor engedélyt adott diktatórikus eszközök használatára. A drasztikus változásra 2016 augusztusa­ után került sor, akkor nevezték ki tartományi vezetőnek Csen Csüankuót (Chen Quanguo). Az idézett beszédekre hivatkozva Csen kezébe vette az irányítást, ekkor került sor a táborok felállítására is. Nemzetközi szervezetek szerint nagyjából egymillió embert zárhattak eddig ilyen létesítményekbe, a kiszivárgott dokumentumokból pedig kiderül, hogy a pekingi vezetés fertőző vírusként értelmezi a radikális iszlám terjedését, s a betegségből a táborokban gyógyulhatnak ki az érintettek. Sok hszincsiangi fiatal kap ugyanis felvételt a tartományon kívüli egyetemeken, akik eltűnt családtagjaik miatt aggódva negatívan befolyásolták a kínai közvéleményt. A vezetés ezért instrukciókat adott a táborba zártak gyerekeinek meghallgatásához. A The New York Times szerint a rendőrök arról próbálták meggyőzni a fiatalokat, hogy családtagjaikat a radikális iszlámból gyógyítják ki a táborokban, s együttműködésük esetén videókapcsolatot ajánlottak fel.