Antiszemitizmusnak minősítik az Izrael-ellenességet

A francia elnök még februárban felhívta a figyelmet az antiszemitizmus megerősödésére a második világháború utáni Európában. A jelenség elleni harc jegyében szükségesnek ítélte az antiszemitizmus jogi kategóriáját kiterjeszteni az anticionizmusra is. Ezt a francia nemzetgyűlés most meg is tette.

A francia nemzetgyűlés mára virradóra kis többséggel elfogadta azt a kormánypárti határozatjavaslatot, amely az antiszemitizmus fogalmát az anticionizmusra is kiterjeszti. A jogi következményekkel egyébként nem járó határozat az MTI szerint a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetségnek az antiszemitizmusról 2016-ban megalkotott fogalommeghatározását vette át, amelyet az Európai Parlament, valamint húsz, köztük 16 európai uniós tagállam is jóváhagyott, és amelyet Emmanuel Macron francia elnök is magáénak vall. Eszerint az antiszemitizmus fizikai és retorikai megnyilvánulásai zsidó vagy nem zsidó embereket és tulajdonaikat, közösségi intézményeket és vallási helyeket érinthetnek. A meghatározás az Izrael állammal szembeni gyűlölködő megnyilvánulásokat is antiszemitizmusnak tekinti, amikor azt az indokolja, hogy az országot kizárólag a zsidó közösség otthonaként tüntetik fel.

Christophe Castaner belügyminiszter szerint a határozat elfogadása „erősen jelképes gesztus”, miután kedden 107 sírt gyaláztak meg az elzászi Westhoffen zsidó temetőjében, horogkereszteket festve a sírkövekre. Macron a helyszínen tett látogatása alkalmával megígérte, harcot indít a gyűlöletbeszéd ellen, s kezdeményezi, hogy az iskolákban fokozott figyelmet fordítsanak a rasszizmus elleni nevelésre – írja a The Local híroldal francia kiadása. Franciaországban tavaly 50 százalékkal nőtt a rasszista bűncselekmények száma, a megelőző évben pedig 74 százalékos emelkedést jeleztek. Ez a riasztó ütem olyan országban, ahol Európa legnagyobb zsidó közössége él. Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter üdvözölte a francia parlament döntését, hasonlóan a franciaországi zsidó szervezetekhez. Az ez utóbbiakat összefogó ernyőszervezet, a CRIF a határozatot szükséges lépésnek tartja az antiszemitizmus elleni küzdelemben.

Viszont egy 127 zsidó értelmiségiből álló csoport erősen problematikusnak ítélte, hogy a határozat összemossa az antiszemitizmust a cionizmusellenességgel. A Le Monde párizsi napilapban közzétett petíciójukban rámutatnak, ez a döntés illegitimmé teszi Izrael állam jogos bírálatát is. – A két fogalom azonossá tételével lényegében túl messzire kiterjesztik az antiszemitizmus definícióját. Olyanokat nyilváníthatnak antiszemitának, akik nem értenek egyet Izrael politikájával vagy tagadják a létét is – fogalmazott James Cohen, a Sorbonne Nouvelle egyetem professzora, a petíció egyik aláírója a France 24 televízióban. A zsidók egy része nem ért egyet a cionizmussal vallási okokból, a palesztinok pedig elnyomó politikai mozgalomként élik meg – vélik a zsidó értelmiségiek. Franciaországban mintegy félmillió zsidó él.