Kelet-Nyugat ellentétet szülhet a klímakérdés

Hosszas tárgyalásra számítanak az EU-csúcsra érkező tagállami vezetők, akik ma a 2050-es klímasemlegességről vitáznak majd. Általánosságban máris elmondható, hogy a kelet-közép-európai államok pénzügyi garanciát várnak az igencsak drága éghajlatvédelmi vállalásokért cserébe.

Kezdetét vette az uniós állam-és kormányfők csúcstalálkozója Brüsszelben. A találkozót első alkalommal hívta össze Charles Michel, az Európai Tanács új elnöke. A volt belga miniszterelnök érkezésekor elmondta: a klímaváltozás az EU-csúcs első és talán legfontosabb napirendi pontja. – Nagyon fontos tárgyalás előtt állunk és csak remélni tudom, hogy megállapodásra fogunk jutni – mondta Michel, aki szerint még ma az EU többéves pénzügyi keretéről is egyeztetni fognak a vezetők. Michel 27 tagállam képviselőit fogadta, Boris Johnson brit miniszterelnök a nagy-britanniai választások miatt nem utazott Brüsszelbe. EU-csúcson viszont első alkalommal van jelen Sanna Marin finn, illetve Sophie Wilmés belga kormányfő.

Kérdéses, hogy az országvezetők egyezségre tudnak-e jutni a 2050-es klímasemlegesség ügyében. A vita középpontjában a száz milliárd eurós nagyságú Igazságos Átmeneti Alap áll, amely a tagállamoknak nyújtana anyagi segítséget a karbonsemleges gazdaságra való átállásban. – Nem tudok egy olyan modellt támogatni, amely árthat a lengyeleknek – mondta Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnök, hozzátéve: meg kell várni, hogy a ma esti vita milyen irányt vesz. Andrej Babis cseh miniszterelnök is szkeptikusnak mutatkozott. Nemrég Brüsszelben arról beszélt: Csehországnak 30-40 milliárd euróba kerülne a teljes karbonsemlegesség.

Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök ugyanakkor bíznak a mai eredményekben. Merkel szerint Európa részéről nagyon erős jelzés lenne a klímaegyezség, Macron pedig azt ígérte, hogy megpróbálja meggyőzni a vállalások szkeptikusait. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke szintén részt vesz a találkozón. A német politikus tegnap ismertette a zöld megállapodást az Európai Parlamentben, elmondása szerint a mai csúcstól pedig azt várja, hogy a tagállamok igenis bólintsanak rá a stratégiára. – Mindannyian látjuk, mennyire pusztító az éghajlatváltozás – hangoztatta.

Egy másik megosztó kérdés, hogy a környezetvédelmi harc megoldható-e atomenergia nélkül. Andrej Babis Brüsszelbe érkezve erről is indulatosan beszélt. Mint mondta, nem érti, miért nem fogják fel egyesek, hogy az atom tiszta energiaforrás. Prága kifejezetten a találkozó záródokumentumában szeretné látni, hogy az EU segítséget fog nyújtani az atomerőművek működtetésében, közvetetten így segítve azon tagállamoknak, amelyek e módon csökkentenék az üvegházhatású gázok kibocsátását. A körvonalazódó Kelet-Nyugat ellentétet pedig jól jelzi, hogy Mark Rutte miniszterelnök a „Nem értem az atomenergiáról szóló érveket” mondattal nyugtázta a helyzetet. – Senki sem tiltja meg az atomerőművek működtetését, de ehhez nincs szükségük Európára – mondta Brüsszelben a szóban forgó államokról.

Egyébként az uniós csúcstalálkozó kezdete előtt jóval, még kora reggel a Greenpeace aktivistái felmásztak az Európai Tanács főépületére, ahova egy „klímavészhelyzet” feliratú molinót akasztottak fel.

– Zseniálisnak találom az akciót, de félelmetes, mennyire nem működik itt a biztonság – mondta a Magyar Nemzetnek a helyszínen egy tanácsi forrás. Az EU részéről egyébként már jelezték, hogy a találkozóra érkező állam-és kormányfők épsége, illetve az épület biztonsága sosem volt veszélyben.