– Az otthonunkat lerombolták. A kórházat felgyújtották. Halomba rakták a székeket, mint egy tábortüzet, hogy felégessék a templom tetejét – mesélt a nigériai keresztények elleni erőszakról a Humanitarian Aid Relief Trust (HART) brit civil szervezetnek egy túlélő, a 38 esztendős Antonia Aje. A The Christian Post birtokába jutott, hivatalos beszámolókra, médiajelentésekre, helyszíni tanúvallomásokra alapuló jelentés szerint a vallásilag megosztott afrikai ország bizonyos részein a keresztények mindennapos veszélyben élnek.
NAPI TIZENEGY ÁLDOZAT
Naponta 11 keresztényt ölnek meg a világon a hite miatt, a vallásuk miatt üldözötteknek pedig a nyolcvan százaléka Krisztus-hívő. Tavaly 245 millió kereszténynek kellett elszenvednie valamilyen fajta üldöztetést, 1200 keresztény templomot pedig megtámadtak vagy megrongáltak – derül ki a globális számadatokból. Hazánk az elmúlt években mintegy negyvenmillió dollárral segítette a szükséget szenvedő közel-keleti és afrikai keresztény közösségeket.
Nem véglegesített becsléseik alapján csak az idei évben több mint ezer, 2015 óta legalább hatezer kereszténnyel végeztek szélsőségesek. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, mert a hatóságok külön nem vizsgálják az áldozatok vallási hovatartozását, ám a különféle statisztikák mind több ezerre teszik a nigériai keresztények és muszlimok közötti egyre súlyosabb konfliktus áldozatainak számát.
Beszédes, hogy az Open Doors amerikai alapítvány keresztényüldözést rangsoroló listájában Nigéria a 12. helyen áll.
A támadások többségéért a Nyugat-Afrikában szétszórt fulbék (más néven fuláni) népcsoport a felelős. A mintegy 200 milliós Nigériában az északi területeket elsősorban a szűk többséget alkotó muszlimok, a déli részt pedig Krisztus követői lakják, ami az érzékeny területeken rendre összetűzésekhez vezet.

Fotó: Europress/AFP
A konfliktus azonban nem csupán vallási. Az ország középső része, éppen a két közösség fő találkozási pontja egy termékeny sáv, ahol a fulbe törzsek hagyományosan állattenyésztéssel foglalkoznak. Nigéria „éléskamrájában”, a csordák évszázadok óta megszokott útvonalán azonban megjelentek az inkább mezőgazdaságban jeleskedő keresztény gazdák is, amit a muszlim pásztorok nem néznek jó szemmel.