Az utolsó pillanatig követték Kászem Szolejmanit

Bár Washington évek óta figyeltette a pénteken meggyilkolt iráni tábornok mozgását, bennfentesek és elemzések is állítják: a bagdadi akció előkészítéséhez az amerikai hírszerzés minden létező eszközt bevetett.

„Évek óta követtük Szolejmani minden lépését” – ezekkel a titokzatos szavakkal reagált John Bolton (képünkön), Donald Trump amerikai elnök korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója az iráni kémfőnök likvidálásának előkészületeit célzó kérdésekre.

Fotó: Reuters

Bolton a Politico hírportálnak nyilatkozva elmondta: nem volt olyan perc, hogy öt-hat titkosszolgálat ne tájékoztatta volna őket a teheráni tábornok aktuális helyzetéről.

Kászem Szolejmanit, az iráni Forradalmi Gárda Kudsz Erőinek parancsnokát péntek hajnalban érte halálos dróntámadás a bagdadi repülőtér közelében; az akcióért Washington vállalta a felelősséget. Azóta próbálja rekonstruálni a sajtó, hogyan is zajlott az alapos operatív hírszerzési előkészületeket igénylő akció. A The New York Timesnak nyilatkozó bennfentesek egyaránt hangsúlyozták: a támadást informátorok, rádióelektronikai felderítőeszközök és kémrepülőgépek is támogatták.

Az eddig megjelent hírek szerint két Reaper típusú drón pusztította el a tábornokot szállító konvojt. A távvezérelt repülőgépek két rakétát lőttek ki az alattuk haladó két autóra, az elemzések egyetértenek abban, hogy a katonai drónok már a repülőtér felett várták Szolejmani megérkezését. Vagyis az amerikaiak pontosan ismerték a tábornok útvonalát. Az angol nyelvű török hírcsatorna, a TRT World cikké­ben azt írja, hogy a rakéták elindítása előtti utolsó pillanatban is meg kellett bizonyosodniuk a célpont hitelességéről. Valószínűsítik, hogy hírszerzők figyelhették Szolejmanit, amikor elindult, illetve megérkezett Bagdadba. Utóbbiból pedig az következik – írják –, hogy valaki kapcsolatban állt az Egyesült Államokkal az Irán által támogatott, Irakban harcoló milí­ciákban. Szolejmanit ugyanis a PMF-csoportot vezető Abu Mahdi al-Muhandisz fogadta Bagdadban; az iraki milícia parancsnoka is meghalt a támadásban.

Az előkészületek másik fontos kérdése, hogy honnan érkezhettek az amerikai drónok a bagdadi légtérbe. A Rea­per drón 1800 kilométert képes megtenni, óránként 480 kilométeres sebességgel. Elemzések szerint ezért három amerikai légibázisról, Kuvaitból, Katarból, vagy az Egyesült Arab Emirátusokból repülhettek be a repülőgépek. Sajtóértesülések szerint a támadást a katari al-Udeid bázisról indították, amit alátámaszt az, hogy az ország külügyminisztere Teheránba indult a helyzet tisztázása érdekében.