Nagy-Britannia 1973. január 1-jén csatlakozott az Európai Gazdasági Közösséghez (EGK), az EU elődjéhez, miután a korábbi kérelmeket Franciaország megvétózta. A csatlakozási szerződést 1972 januárjában Edward Heath miniszterelnök, a Konzervatív Párt vezetője írta alá. Először 1975-ben tartottak népszavazást a tagságról, a bent maradást a szavazók kétharmada támogatta.
– Ha a britek a kilépésre voksolnak, arra gondolhatnánk, hogy teljesen visszanyerjük nemzeti szuverenitásunkat. Ám ez csak illúzió, az életünket még így is egyre jobban befolyásolná az EGK – mondta Margaret Thatcher későbbi miniszterelnök, de akkor még csak a Konzervatív Párt vezetőjeként. 1988-ban, már kormányfőként, Thatcher így nyilatkozott: „Nagy-Britannia nem akar elszigetelten létezni az Európai Közösség szélén, a végzetünk Európához köt, a közösség részeként. Ugyanakkor Európának nem szabad elnyomnia a nemzeteket és koncentrálnia a hatalmat.”
Fotó: REUTERS/Cathal McNaughton
1990 októberében az Egyesült Királyság csatlakozott az európai árfolyam-mechanizmushoz (ERM), és a font sterlinget a német márkához rögzítették. Ez Margaret Thatcher mélyen gyökerező fenntartásai ellenére történt, akinek azonban engednie kellett miniszterei nyomásának. Az eurót azonban a font elleni, 1992-es frontális támadás miatt nem vezették be. 2001-ben Tony Blair miniszterelnök is az euró bevezetését szorgalmazta az immár Európai Unió nevet viselő, egyre politikaibbá váló közösségben.
Nagy-Britannia azonban kimaradt végül a valutaunióból, nem lett tagja a schengeni övezetnek sem, és nagyon sokszor igyekezett útját állni bizonyos kollektív uniós célkitűzéseknek. – Nagy-Britannia mindig is sereghajtó volt az Európai Unió számos sarkalatos integrációs folyamatában – ezt maga Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök állapította meg a minap egyik alsóházi felszólalásában. Hozzátette még: az elmúlt három évtizedben sokszor hallotta európai barátaitól, hogy Nagy-Britannia csak félszívvel tagja az EU-nak.
Fotó: REUTERS/Toby Melville
Míg korábban éppen a Konzervatív Párt volt EU-párti, a Munkáspárt pedig sokkal inkább euroszkeptikus véleményt képviselt, Margaret Thatcher miniszterelnöksége idején (1979–1990) egyre inkább az EGK ellen fordultak a konzervatívok, míg Tony Blair kormányfői ténykedése alatt (1997–2007) egyre inkább EU-baráttá vált a baloldal. A 2010-ben kormányra kerülő David Cameron, bár támogatta a tagság fenntartását, egyre inkább úgy érezte, hogy Brüsszel nemigen védi a britek pénzügyi érdekeit az unió megreformálása során. – Az euróövezet válsága megmutatta, hogy helyzetünk ingatag, s ezt egyre nehezebb fenntartani – mondta. Cameron részben pártja euroszkeptikus szárnyának nyomására írt ki népszavazást a brexitről 2016. június 23-ra. A kilépéspártiak győzelme után lemondott, az új kormányfő Theresa May lett.
