Verseny a holokauszt emlékezetéért

Előbb Jeruzsálemben gyűlik össze a fél világ, majd néhány nap múlva Auschwitzban emlékeznek meg a holokauszt emléknapja alkalmából. A nagyszabású rendezvényeket azonban a nemzetközi szembenállás, diplomáciai csatározás és emlékezetpolitikai viták árnyékolják be.

Frank-Walter Steinmeier német elnök túlélőkkel találkozik Jeruzsálemben. Vitatott múlt Fotó: Ammar Awad Forrás: Reuters

A szervezés kezdetén még szerény rendezvénynek indult, a végére Izrael történetének egyik legnagyobb diplomá­ciai eseményévé nőtte ki magát az egész héten zajló 5. Holokauszt-világfórum. A zsidó állam még legfeljebb Jichák Rabin vagy Simon Peresz kormányfők temetésekor látott vendégül egyszerre ennyi politikai vezetőt a világ minden részéről. Mások mellett Vlagyimir Putyin orosz elnök, Mike Pence amerikai alelnök, Emmanuel Macron francia államfő, Károly walesi herceg, négy király, összesen 49 állam és nemzetközi szervezet képviselője gyűlik össze Jeruzsálemben, hogy az auschwitzi haláltábor felszabadításának 75. évfordulójára emlékezzen. Magyarországról Áder János köztársasági elnök lesz jelen Izraelben.

Ahol ennyi különböző vezető gyűlik össze egy helyen, az alapvetően szemben álló feleknek is félre kellene ten­niük sérelmeiket, hogy egy asztalhoz üljenek. Ez azonban nem sikerült, a megemlékezést diplomáciai csatározás árnyékolja be.

Lemondta a részvételt pél­dául Andrzej Duda lengyel államfő. Döntése mögött a hagyományos lengyel–orosz rossz viszonyon túl az az utóbbi hónapokban kirobbant vita állhat, amely Lengyelország szerepét firtatja a II. világháborúban és a holokausztban.

Vlagyimir Putyin a múlt évben azzal vádolta meg a lengyeleket, hogy részleges felelősséget viselnek a II. világháború kirobbanásáért, az 1939-ig a náci Németországban szolgáló nagykövetük, Józef Lipski pedig „antiszemita disznó” volt. Az orosz elnök sajátos történelemértelmezése vörös posztót jelentett Varsónak, amely különösen érzékeny a témára. Két éve fogadták el például az úgynevezett holokauszttörvényt, amely akár három év szabadságvesztéssel sújthatja azt, aki azzal vádolja Lengyelországot vagy a lengyel népet, hogy részt vett a náci Németország bűntetteiben. Ebbe szemléletes példaként beletartozik az is, ha Auschwitzra lengyel, nem pedig lengyelországi koncentrációs táborként hivatkoznak. A jogszabályt Izraelben és zsidó történészek köreiben is erős homlokráncolással fogadták, emlékeztetve, igenis voltak lengyel kollaboránsok, akik közreműködtek a holokausztban. Jiszráel Kac külügyminiszter például úgy fogalmazott, „a lengyelek az anyatejjel szívják magukba az antiszemitizmust.”

Ilyen háttér mellett Duda állítólag azt kifogásolta, hogy ő nem szólalhat fel a rendezvényen, miközben az orosz elnök beszélhet. Az izraeli elnöki hivatal később azt nyilatkozta, többször is meghívták a lengyel államfőt, és előadási lehetőséget is kínáltak neki, mindhiába. A szervezők azzal védekeztek, hogy szó sincs kivételezésről, a beszéd lehetőségét csak a II. világháborúban a győztesek oldalán harcoló négy fő hatalomnak – az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának, Oroszországnak és Franciaországnak – továbbá Németországnak, valamint természetesen a házigazdának biztosítják. Rámutattak, hogy több ország, köztük Brazília és Kazahsztán, sőt név szerint nem említett arab államok vezetőinek részvételi szándékát még vissza is kellett utasítaniuk, mert ezek az országok nem vettek részt a II. világháborúban. Hogy itt mégis inkább politikai, nem pedig történelmi nézeteltérésről van szó, azt az jelzi, hogy mára Észtország és Litvánia is jelezte, hogy nem vesznek részt a jeruzsálemi rendezvényen.

Frank-Walter Steinmeier német elnök túlélőkkel találkozik Jeruzsálemben. Vitatott múlt
Fotó: Reuters

A vita egy további szálon is fut. Lengyelországban úgy érzik, a ja­nuár 27-i hivatalos emléknap elé szervezett holokauszt-világfórum elveszi a fényt az auschwitzi megemlékezés elől. Piotr Cywiński, az auschwitzi emlékmú­zeum igazgatója egyenesen azzal vádolja az izraeli esemény mögött álló alapítványt – amelyet egy orosz származású zsidó üzletember, Móse Kantor pénzel –, hogy provokációból próbálnak alternatívát teremteni. Most szinte párhuzamosan két helyen is megemlékeznek a haláltábor felszabadításának 75. évfordulójáról: előbb Jeruzsálemben, majd Ausch­witzban. A legtöbb állam mindkét eseményen magas szinten képviselteti magát – Lengyelországba Orbán Viktor miniszterelnök is elutazik majd –, Ausch­witzban az észtek és litvánok is ott lesznek.

Helyhiány

Az illusztris vendéglistáról egyedül a holokauszt túlélői maradtak le – derült ki a holokauszt-világfórum kezdete előtt. A rendelkezésre álló nyolcszáz jegyből mindössze harmincat kaphattak meg túlélők (akiket további egy fő kísérhetett el), ami nagy felháborodást váltott ki. A Jad Vasem múzeum közleményében azzal védekezett, hogy az esemény nem nyilvános, és mivel Izraelben több mint százezer holokauszt-túlélő él, nagy részüket lehetetlen lett volna meghívni. A bírálatok nyomán mindenesetre néhány izraeli politikus önként átadta helyét. Helyhiány miatt minden vendégnek csak egyetlen kísérő engedélyezett, de az események egy részét a televízió élőben közvetíti.