Európai szonda indult a Nap felmérésére

Közép-európai idő szerint hétfő reggel öt óra után néhány perccel Floridából, amerikai hordozórakétával állították pályára az Európai Űrügynökség egújabb tudományos űrszondáját, a Solar Orbitert. Az amerikai űrügynökség segítségével másfélmilliárd euró­ból épült eszköz bolygórendszerünk csillagát, a Napot elemzi. Az európai misszió tervezett időtartama hét év, ami három évvel meghosszabbítható.

Fedélzetén tíz tudományos műszer kapott helyet. A Solar Orbiter először küld nagy felbontású méréseket a Nap sarki vidékeiről, gyűjt adatokat az ottani, ma még nem kellőképpen ismert mágneses térről. Útja során mintegy 42 millió kilométerre megközelíti a Napot, ami kevesebb mint harmada a Föld Naptól mért – 150 millió kilométeres – távolságának. (Ennél közelebb eddig csak az amerikai Parker napkutató szonda jutott a Naphoz.) Az űrszonda szerkezeti elemei a pálya belső szakaszain akár 500 Celsius-fokra is felmelegedhetnek, és a nagy energiájú töltött részecskék állandó bombázását is legalább hét éven át kell tűrniük – a túléléshez nyújt segítséget a különleges titánpajzs. (A Vénusz és a Föld gravitációs lendítő hatását kihasználva közel három évig tart, mire a szonda eléri a tervezett működési pályáját.)

A NASA együttműködésével valósul meg a küldetés
Fotó: Reuters

A kutatók reményei szerint a szonda adatai alapján jobban megérthetjük, hogy miért változik a Nap mágneses tere tizenegy évente, közelebb juthatunk a napfoltok és napkitörések magyarázatához. Az eddigi legnagyobb, 1947-ben észlelt napfolt kiterjedése 35 Földdel volt egyenlő. 1859-ben azóta sem tapasztalt napkitörés sújtott a Földre. Akkor a mágneses térerősség hirtelen lecsökkenését és irányváltozását észlelték, ezzel egy időben rendkívül erős sarki fény jelent meg szokatlan helyeken, például a Karib-szigeteken, Kolumbiában, az indiai Bombayben, sőt Ausztráliában is. A földi távírókból szikrák csaptak ki, amelyek meggyújtották a távírópapírt és megégették a gépkezelőket. A gépek az áramforrásról való lekapcsolás után is órákon át működtek.

Szakértők szerint egy hasonló vihar napjainkban tönkretehetné a Föld elektromos hálózatát, megszűnne az internet és megannyi mindennapi szolgáltatásról kellene átmenetileg lemondani.