Fogy a NATO-ba vetett bizalom

Belülről Törökországban nézik a legrosszabb szemmel az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét, a megkérdezettek alig 21 százaléka nyilatkozott támogatóan.

Összességében pozitív, de nagyon széles skálán mozog a tagok véleménye a NATO-ról – derül ki a Pew Research Center amerikai kutatóintézet 19, köztük három szervezeten kívüli országot vizsgáló, frissen közzétett közvélemény-kutatásából. Belülről Törökországban nézik a legrosszabb szemmel az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét (NATO), a megkérdezettek alig 21 százaléka nyilatkozott támogatóan. Ennek oka elsősorban az lehet, hogy Ankarának az utóbbi időben több vitás ügye is volt a nyugati államokkal, például az orosz Sz–400-as légvédelmi rakétarendszer vásárlása vagy az észak-szíriai kurdok ellen indított tavalyi offenzíva kapcsán. A felhős viszony azért még korántsem jelenti azt, hogy a törökök kilépnének – vagy kizárnák őket – a NATO-ból.

A Metropoll idei adatai szerint a török lakosság 58 százaléka továbbra is a tagság mellett van. Jelentősen csökkent a bizalom Németországban és Franciaországban is az elmúlt évtizedben. Az orosz fenyegetés árnyékában leginkább Lengyelország bízik a szervezetben, 82 százalékos támogatottsággal. Magyarországon majd minden második ember nyilatkozott pozitívan, ezzel a középmezőnybe tartozunk.

Ami Oroszországot illeti, nem meglepő módon mindössze 16 százalék van jó véleménnyel a NATO-ról. Jól jelzi az újabb hidegháborús fordulatot, hogy 2007-ben még majd kétszeres volt az arány. Érdekesség még, hogy Ukrajnában viszont fordított a tendencia, 53 százalékos támogatottságot mértek. Némi csalódottságot jelezhet viszont, hogy az ukrajnai válság kirobbanása utáni időszakhoz képest ötszázalékos visszaesés tapasztalható.

A felmérés másik figyelemre méltó eredménye, hogy a közvélemény nem igazán elhivatott az ötödik cikkely betartásában, amely azt biztosítja, hogy egy tagállamot ért támadást minden tagállam ellen indított támadásként értékelnek. A 16 vizsgált ország közül csak ötben vélekedett úgy a többség – Magyarország nincs köztük –, hogy egy orosz offenzíva esetén a szövetséges védelmére kellene sietni. A közvélemény-kutatás alapján úgy tűnik, hogy mindenhol inkább az Egyesült Államokra bíznák a feladatot. E tekintetben éppen hazánkban volt a leg­kisebb a bizalom (39 százalék) arra, hogy az ­amerikaiak valóban beavatkoznának. A kutatás egy orosz támadás lehetőségét vizsgálja, pedig az is kiderül, hogy a közvélemény általában jó viszonyt szorgalmaz Washingtonnal és Moszkvával egyaránt.

A Pew kutatása arra is rámutat, hogy Kelet-Közép-Európában mindmáig többen gondolják úgy, hogy a szomszédos országok területei valójában hozzájuk tartoznak, mint Nyugaton. Magyarországon a legmagasabb az arány: Trianon századik évfordulóján az itt megkérdezettek bő kétharmada értett egyet a területigényekkel a 25 százalék ellenében. Utánunk a görögök (60), a bolgárok (58), a lengyelek (48), majd a szlovákok (46) következtek.

Védelmi találkozó

Ma kezdődik meg Brüsszelben a NATO-tagállamok védelmi minisztereinek kétnapos találkozója. Jens Stoltenberg főtitkár tájékoztatása alapján az ülést elsősorban három téma fogja uralni. Egyrészt megvitatják, hogy a szervezet hogyan tud még hatékonyabban együttműködni az Iszlám Állam ellen életre hívott nemzetközi koalíciós erőkkel, valamint részt venni a Közel-­Kelet stabilitásának biztosításában és újjáépítésében, hogy megállítható legyen a terrorfenyegetést tápláló migrációs válság. Kiértékelik az orosz SSC–8-as rakétarendszerre adható reakciókat (ez az a fegyver, amely miatt Washington kilépett az INF-szerződésből). Továbbá szót ejtenek az afganisztáni misszióról és a béketeremtés lehetőségeiről. Az esemény margóján ezenkívül még Josep Borrell-lel, az unió kül- és biztonságpolitikai főbiztosával is tárgyalnak, valamint fogadják az ukrán védelmi minisztert, hogy áttekintsék Ukrajna reformjait.