Lavrov: Kötelezőnek tartjuk a START-3 meghosszabbítását

Mindenképpen meg kell hosszabbítani a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló START-3 szerződés jövőre lejáró hatályát, hogy tovább lehessen tárgyalni a nukleáris fegyverzetek csökkentéséről – jelentette ki Szergej Lavrov.

Mindenképpen meg kell hosszabbítani a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló START-3 szerződés jövőre lejáró hatályát, hogy tovább lehessen tárgyalni a nukleáris fegyverzetek csökkentéséről – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylapban hétfőn közölt interjújában.

„Készek vagyunk bármilyen felállásban részt venni a nukleáris fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló tárgyalásokon. Abszolút kötelezőnek tartjuk a START-3 meghosszabbítását annak érdekében, hogy legalább valamilyen alap megmaradjon a további megbeszélések és gyakorlati lépések számára” – mondta Lavrov.

Az orosz diplomácia vezetője rámutatott, hogy az amerikai fél ragaszkodik Kína bevonásához mind a közepes és rövidebb hatótávolságú, mind pedig a hadászati nukleáris rakétákról folytatott tárgyalásokba, Peking pedig elzárkózik ettől, arra hivatkozva, hogy nukleáris erőinek szerkezete alapvetően eltér mind az orosztól, mind az amerikaitól.

„Ha Kína hirtelen megváltoztatja az álláspontját, akkor részt fogunk venni a többoldalú tárgyalásokban. De Pekinget győzködni nem fogjuk” – hangoztatta.

Emlékeztetett rá, hogy a START-3 hatálya 2021. február 5-én jár le. Felhívta a figyelmet arra, hogy a módosítási tárgyalások ebben a bonyolult témakörben az eddigi tapasztalatok alapján nagyon hosszadalmasak.

Úgy vélekedett, hogy a START-3 biztonsági hálójának fenntartására már csak Moszkva és Washington politikai reputációja szempontjából is szükség lenne, hogy senki ne vádolhassa őket a hadászati stabilitás jogilag kötelező eszközének megsemmisítésével.

Lavrov megismételte: Washington nem tudja bizonyítékkal alátámasztani azt az állítását, hogy Moszkva a 9M729 manőverező robotrepülőgép tesztelésével megsértette a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról kötött INF-szerződést. Nehezményezte, hogy az amerikaiak elutasították, hogy részt vegyenek a szárnyas rakéta tavaly januári bemutatóján, és ezt a többi NATO-országnak is „megtiltották”.

Mint mondta, a rendezvényen végül csak a görögök, a bolgárok és a törökök képviseltették magukat, akik azonban nem rendelkeznek az amerikaiakéval megegyező szakértelemmel ebben a témakörben.