A genetikai információk mellett számos más adat fontos: a páciensek adatai, az esetlegesen vírusokat hordozó vándormadarak útvonala, a trópusi betegségek északra terjedését elősegítő klímaváltozás, a háziállatok szállítási útvonalai. Sőt akár a Twitter-üzenetek is fontos információkat hordoznak az emberek reakcióiról, ami szintén fontos ismeret a járvány kezelése esetében. Csabai István a lakosság bevonására a maláriát potenciálisan hordozó tigrisszúnyogok elterjedésének vizsgálatát hozta példaként. Spanyol kollégái okostelefonra letölthető alkalmazást fejlesztettek, amivel bárki fotókat készíthet szúnyogokról, és GPS-koordinátákkal eljuttatja azt a kutatókhoz. Már több ezer felvétel van, most azon dolgoznak, hogy gépi tanulási módszerekkel azonosítható legyen, hogy tigrisszúnyog van-e a képen.
Tegyük fel, hogy a szibériai permafroszt – az eddig állandóan fagyott talaj – olvadása miatt új vírus szabadul ki. Mivel segítheti a kórokozó detektálását, terjedésének gátlását a rendszer? A professzor elmondta, hogy az egyik csoport gondolt erre a lehetőségre: Grönland kiolvadó talajából vesznek DNS-mintákat, és azt próbálják monitorozni, hogy a több ezer évre befagyott, akkor gyakori járványt okozó patogének újraéledhetnek-e. A biológiai vonatkozások mellett legalább ilyen fontos a társadalmi és jogi kérdések vizsgálata. Például gyakran egy-egy ország a gazdasági veszteségektől (turizmus visszaesése, állattelepek bezárása) való félelem miatt késve jelenti be, ha megjelenik egy veszélyes járvány. Gyakran ütköznek a gazdasági és a tudományos érdekek.
A konzorcium egyik ígéretes megközelítése a környezeti minták folyamatos monitorozása. Az ELTE professzora szerint holland és német kollégák világszerte mintákat vesznek élő és elpusztult vándormadarakból (ezeknek a madárinfluenza terjesztésében van szerepük). A magyarok a világ nyolcvan városának szennyvízmintáinak elemzésében vettek részt, amikből például antibiotikum-rezisztens baktériumokat lehetett kimutatni. Érdemi információkat remélnek repülőterek, tömegközlekedési járművek, iskolák stb. légcserélő berendezéseinek mintavételezéséből. Ha folyamatosan gyűjtik ezeket a mintákat, kidolgozzák a megbízható és pontos elemzés módszertanát, valamint az információforrások összekötését, akkor nem bekötött szemmel, hanem egy „obszervatóriummal” felvértezve várnánk a szinte bizonyosan felbukkanó újabb járványt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!