– Migrációs fenyegetést is jelenthet a járvány?
– Egyértelműen. Nem közvetlenül a vírus miatt, hiszen nem a járvány csúcsán fognak útra kelni, nem akkor, amikor mindenki beteg és családtagok halnak meg. Hanem később, a következmények miatt. Amikor kormányok vagy akár államok dőlnek össze, tömegek indulhatnak meg. Tipikus példája lehet ennek a már említett Dél-Afrika, ahol az apartheid utáni társadalmi egyenlőtlenségeket máig nem sikerült elsimítani. Ha ez a felgyülemlett feszültség, a növekvő népesség, a gazdasági nehézségek a koronavírus szikrájára berobbannak, az akár polgárháborút és óriási migrációs hullámot is útnak indíthat. És ugyanez igaz a kétszázmilliós Nigériára is. A belső migrációt már Afrika sem látja szívesen. Ha ennyi ember eléri és átrendezi Líbiát, azt már nagyon nehéz lesz megállítani Európa határain.
– Hogyan lehetne menteni a helyzetet?
– Most újra itt az ideje, hogy az egész világ – együtt is – óriási fejlesztési programokat indítson Afrikában. Olyan önfenntartó, munkahelyteremtő beruházásokkal, mint például a sivatag kizöldítése, az úgynevezett nagy zöld fal megerősítése, a Zöld Szahara projekt vagy a Kongó folyó és a Csád-tó összekötése. Ezt a kérdést is össze kell kapcsolni a klímavédelemmel, a két ügy ugyanis összefügg. Persze a vírust kezelni kell, de azt is fel kell ismerni, hogy ez is csak a klímaváltozás egyik tünete. Hiszen gondoljunk csak bele, valószínűleg a koronavírus is egy vadon élő állatról került át az emberre, amiben szerepe lehetett annak, hogy csökkentettük az állatok élőhelyeit. Van hasonló példa: a nílusi szúnyog megjelenése Európában a felcsúszó meleg öv egyik hatása. Vagy ha a madarak a jó idő miatt nem akarnak vándorolni, akkor gyengébb lesz az immunrendszerük és könnyebben lesznek vírushordozók. Minden mindennel összefügg. A jövőben közös politikai fellépésre is szükség lesz.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!