Valószínűleg sokak emlékezetébe kitörölhetetlenül beleégett a piros pulóveres kisfiú képe, akinek apró holttestét arccal a homokban mosta partra a tenger Törökországban. A kétéves Alan Kurdi a migrációs válság csúcspontján, 2015-ben veszett hullámsírba négyesztendős testvérével, édesanyjával és másik két társukkal együtt. A tragédiát csak az apa élte túl. A kurd származású család Szíriából menekülve Törökországon át próbált volna egy felfújt gumicsónakon Európába jutni, ahonnét Kanadába vágytak. Az ártatlan gyermek holttestéről készült felvételek bejárták a teljes nemzetközi sajtót, és egyfajta fordulópontot jelentettek: ráirányították a figyelmet a migráció humanitárius oldalára. Rá fél évre megszületett a migrációs egyezség az Európai Unió és Törökország között.
Nemrégiben a török bíróság elítélt három török férfit, akik azt az embercsempész-hálózatot működtették, amely a Kurdi családot is megpróbálta Európába juttatni. A csempészek eddig szökésben voltak, kézre kerítésük után fejenként 125 éves börtönbüntetést szabtak ki rájuk. Korábban, 2016-ban másik két férfit már ugyancsak egyenként négy és fél év szabadságvesztésre ítéltek az ügyben, de a gondatlan emberölés bűntettét nem sikerült rájuk bizonyítani. – Öt év elteltével az ítéletek segítenek kicsit lezárni a történteket. De örök életemre bűntudatom lesz, mert én fizettem ki a csempészeket, hogy juttassák biztonságba a családomat – nyilatkozta a CBC kanadai közszolgálati csatornának Tima Kurdi, a kurd kisfiú Kanadában élő nagynénje. A nő hozzátette, attól viszont nem tart, hogy a büntetés eltántorítaná az embercsempészeket, szerinte a migráció megfékezéséhez elsősorban a háborúnak kellene véget vetni.

Fotó: Reuters
A szigorú és gyors ítélet időzítése annyiban mégis üzenetértékű lehet, hogy Törökország nemrégiben megnyitotta határait Európa felé a migránsok előtt. A zöld jelzés azonban egyelőre csak a szárazföldi útvonalra érvényes, a török parti őrség az Égei-tengeren továbbra is visszatartja az embereket. Ennek egyik oka lehet, hogy az átkelés még mindig rendkívül veszélyes. Az ENSZ statisztikái szerint az elmúlt négy évben majd 800-an vesztek hullámsírba Görögország felé tartva (összesen pedig 12 ezren, a Líbiából Olaszországba vezető út sokkal kockázatosabb). A hatóságok kemény fellépése mellett az embercsempészet továbbra is jó üzlet, tavaly nyáron egy banda lebukásakor kiderült, akár 3-5 ezer eurót is elkérnek fejenként az Európába igyekvő migránsoktól.