A számok nem igazolják a svéd modellt

A különutas egészségpolitika sikerének ellentmond a magas halálozási ráta.

Vendégek egy stockholmi kerthelyiségben 2020. április 22-én, a koronavírus-járvány idején. Svédországban egyáltalán nem vezettek be kijárási tilalmat a koronavírus-járvány elleni védekezésül. Fotó: MTI/AP/TT Hírügynökség/Anders Wiklund

Amikor ez év március 10-e körül Európa is rádöbbent, hogy az új koronavírus világ körüli hódító útjára indult, a kontinens országai sorra egyre szigorúbb megelőző, korlátozó intézkedéseket vezettek be a járvány megfékezése érdekében. Így tettek Svédország szomszédai: Norvégia, Dánia és Finnország is. Stockholm azonban különutas járványügyi politikát választott, s a nyájimmunitásra hivatkozva csak igen laza ellenintézkedéseket jelentett be áprilistól, amelyek jószerével csak a társadalmi távolságtartásra, az idősotthonok látogatásának tilalmára vonatkozott, s megkérték az állampolgárokat, ha nem szükséges, ne utazzanak sehová, s ha tehetik, otthonról dolgozzanak.

Ennek ellenére a gyerekek bejárnak az iskolákba, a felnőttek a munkahelyükre, tömegek hömpölyögnek a főváros és a nagyvárosok utcáin, az éttermek, a fodrász- és szépségszalonok nyitva tartanak. Igaz, Stockholmban a hétvégén a hatóságok bezárattak öt éttermet, amelyek megszegték a távolságtartásra vonatkozó biztonsági előírásokat. A svéd nyájimmunitás-modell lényege, hogy ha elegen kapják el a koronavírust és gyógyulnak meg, immúnissá válnak. A WHO szerint a gyógyulás utáni immunitásra semmi bizonyíték nincs, volt, aki bele is halt a második fertőzésbe.

Nem vezettek be kijárási tilalmat
Fotó: MTI/AP/TT Hírügynökség/Anders Wiklund

Ezt alátámaszthatja, hogy Svédországban jelentősen magasabb a halálozási arány, mint Európa több más országában, 100 ezer emberre huszonegy jut, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem statisztikái szerint. Ez az arány Dániában hét, Norvégiában és Finnországban pedig kevesebb, mint négy. A 10,3 milliós Svédországban a fertőzöttek száma közelít a 19 ezerhez, a halálesetek száma pedig 2200 körül alakult a hétvégén. Ezzel szemben az 5,8 milliós Dániában 8700 körüli fertőzöttre 400-nál több halott jut, a nagyjából ugyanennyi lakost számláló Norvégia és Finnország pedig 7500, illetve 4500 körüli fertőzést és 200 feletti halálesetet jelentett.

A Svédországgal hasonló népességszámú Csehországban pedig 7400-nál több fertőzést és több mint kétszáz halálos esetet regisztráltak – százezer emberből tehát kettő veszítette életét. Igaz, hogy Olaszországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában sokkal magasabb a százezer főre jutó halálozási ráta – 44, 49, 31 –, ám megvan a magyarázata, hogy miért nehéz a közvetlen összehasonlítás. Dél-Európában például idősödik a lakosság, magas a dohányosok száma, valamint számos háztartásban több generáció él együtt.

Március 28-án kétezer svéd kutató a stockholmi kormánynak írt petíciójában sürgette az Egészségügyi Világszervezet ajánlásainak az átvételét többek között a mozgás szigorú korlátozásával, továbbá rámutattak, hogy a normál influenzajárványok idején alkalmazott nyájimmunitás most nemigen támasztható alá tudományos érvekkel. Lena Hallengren egészségügyi miniszter viszont tagadta, hogy a svéd kormány a nyájimmunitásra apellálna a járvány kezelésében. A Karolinska Institut egyik mikrobiológus professzora is úgy véli, hogy a magas halálozási arány annak tulajdonítható, hogy a kijárási korlátozás nem volt szigorú, s betartását nem kérte számon a törvény, ugyanakkor a sürgősségi osztályokon fekvők állapota stabil. Az illetékesek azért elismerik, hogy az idősotthonokban lakók fokozott kockázatnak vannak kitéve, ugyanis a halálesetek legalább fele ilyen intézményekben történt.