Ezrek életét menthette volna meg Brüsszel

Későn reagált több európai ország is a koronavírus-járványra. Több fontos, a vírus terjedését lassító intézkedést is későn hoztak meg. Ebben az unió sem segített nekik, hiszen Brüsszel járványügyi hivatala hetekig gátolta a védekezést azzal, hogy nem tulajdonított valós veszélyt a világjárványnak. Olaszország, Spanyolország vagy Franciaország heteket késett az intézkedésekkel, ahogy Brüsszel is közel másfél hónapig nem fogta fel, milyen drámai veszélyt jelent Európára a koronavírus. Magyarország az elsők között hozta meg a döntéseket, hiszen a WHO adataira figyelt.

Nyílt napot tartottak az Európai Parlamentben Brüsszelben Fotó: Didier BAUWERAERTS Forrás: Európai Parlament

Az Origo kiszámolta, mennyi ember életét lehetett volna megmenteni a járvány által leginkább érintett országokban, ha Brüsszel időben figyelmeztet a veszélyre. Számításukhoz a magyar intézkedéseket és azok meghozatalának ütemét vették alapul, hiszen Magyarország a nyugat-európai országokhoz képest sokkal korábban cselekedett a járvány lelassításáért.

Magyarországon az általános és középiskolákban március 16-án hétfőn tértek át a digitális oktatásra, vagyis a gyerekek akkortól nem mehettek iskolába, hanem otthon kell tanulniuk. Az első koronavírus-fertőzött regisztrálása utáni 12. napon történt ez, azaz nagyon hamar. Addig naponta átlagosan 21 százalékkal nőtt az új betegek száma. Az iskolák bezárásától a kijárási korlátozás bevezetéséig, március 16-tól, március 27-ig, átlagosan napi 16,93 százalékra csökkent az új fertőzések számának emelkedése. A kijárási korlátozás bevezetése után, amely az első fertőzöttől számított 24. napon lépett életbe, április 4-ig majdnem felére, átlagosan 9,65 százalékra csökkent a napi új fertőzöttek számának emelkedése. Így nézett ki az első hónap Magyarországon. És mellettük az olasz és spanyol adatok.

Olaszország

Olaszországban január 31-én regisztrálták az első koronavírussal fertőzött betegeket, majd utána 3 hétig, február 21-ig nem érkezett hír új azonosított esetről. Február 22-től viszont robbanásszerűen megnőtt az új fertőzések száma, tehát annak ellenére, hogy nem regisztráltak új fertőzötteket, a vírus terjedt az országban. Az olasz kormány az első fertőzött regisztrálása után csak több mint egy hónappal döntött az iskolák és az éttermek bezárásáról, míg az ország karantén alá helyezése a 40. naptól, március 10-től élt.

A példához az Origo a február 21. utáni időszakot vette alapul, és összehasonlította azzal, ahogy a meghozott intézkedéseknek köszönhetően Magyarországon sikerült mérsékelni a naponta jelentkező új fertőzöttek számának arányos növekedését. Ha az innen számított 12. naptól (ennyi idő után zárták be a magyar iskolákat) átlagosan olyan mértékben nőttek volna az új esetszámok naponta, mint Magyarországon, akkor a 24. napra (ekkortól él a kijárási korlátozás Magyarországon) csaknem 28 ezer fertőzött helyett mindössze 16 ezer beteg lenne. Ha pedig folytatjuk ezt a sor azzal, hogy a kijárási korlátozás után a napi új fertőzöttek számának növekedési aránya csökkent Magyarországon, akkor a 30. napon 53 ezer helyett csak 31 ezer fertőzött lenne Olaszországban. Ebben az időszakban az összes fertőzötthöz viszonyítva csaknem tízszázalékos volt a halálozási arány. Ez azt jelenti, hogy több mint ötezer helyett csak alig több mint 2800 halálos áldozata lenne addig a járványnak.

E számítás szerint Olaszországban több mint 2 ezer emberrel kevesebb halt volna meg.

Spanyolország

Ezzel a módszerrel megvizsgálták a spanyolországi adatokat is. Spanyolországban február elsején regisztrálták az első fertőzöttet, de több mint három hétig, február 25-ig mindössze egy új beteget találtak, ezt követően viszont jelentősen nőtt napról napra az új fertőzöttek száma. Számításukhoz, Olaszországhoz hasonlóan, itt is ezt a fordulópontot vették alapul. Ha az ezt követő 12-24. nap közt csak a magyarországi arányban nőtt volna a napi új betegek száma, akkor a 24. napon csaknem 20 ezer fertőzött helyett, mindössze 2800 fertőzött lenne. Folytatva a magyar növekedéssel a számítást, a 30. napon 47 ezer helyett alig több, mint 5300 fertőzött lenne. Az olasz minta alapján, ekkor az összes fertőzötthöz viszonyítva hét százalék körüli volt a halálozási arány. Eszerint a csaknem három és fél ezer halott helyett kevesebb mint 400-an haltak volna meg.

Tehát e számítás szerint Spanyolországban több mint 3 ezerrel kevesebb ember halhatott volna meg.