Ezrek életét menthette volna meg Brüsszel

Későn reagált több európai ország is a koronavírus-járványra. Több fontos, a vírus terjedését lassító intézkedést is későn hoztak meg. Ebben az unió sem segített nekik, hiszen Brüsszel járványügyi hivatala hetekig gátolta a védekezést azzal, hogy nem tulajdonított valós veszélyt a világjárványnak. Olaszország, Spanyolország vagy Franciaország heteket késett az intézkedésekkel, ahogy Brüsszel is közel másfél hónapig nem fogta fel, milyen drámai veszélyt jelent Európára a koronavírus. Magyarország az elsők között hozta meg a döntéseket, hiszen a WHO adataira figyelt.

Nyílt napot tartottak az Európai Parlamentben Brüsszelben Fotó: Didier BAUWERAERTS Forrás: Európai Parlament

E számítás szerint Olaszországban több mint 2 ezer emberrel kevesebb halt volna meg.

Spanyolország

Ezzel a módszerrel megvizsgálták a spanyolországi adatokat is. Spanyolországban február elsején regisztrálták az első fertőzöttet, de több mint három hétig, február 25-ig mindössze egy új beteget találtak, ezt követően viszont jelentősen nőtt napról napra az új fertőzöttek száma. Számításukhoz, Olaszországhoz hasonlóan, itt is ezt a fordulópontot vették alapul. Ha az ezt követő 12-24. nap közt csak a magyarországi arányban nőtt volna a napi új betegek száma, akkor a 24. napon csaknem 20 ezer fertőzött helyett, mindössze 2800 fertőzött lenne. Folytatva a magyar növekedéssel a számítást, a 30. napon 47 ezer helyett alig több, mint 5300 fertőzött lenne. Az olasz minta alapján, ekkor az összes fertőzötthöz viszonyítva hét százalék körüli volt a halálozási arány. Eszerint a csaknem három és fél ezer halott helyett kevesebb mint 400-an haltak volna meg.

Tehát e számítás szerint Spanyolországban több mint 3 ezerrel kevesebb ember halhatott volna meg.