Kiemelten védik az időseket

Európa-szerte kiemelt figyelmet kell fordítani az idősotthonokra, hiszen a koronavírus bejutása az intézményekbe tragédiák sorához vezethet. Az sem mindegy, hogy a szóban forgó eseteket felveszik-e a hivatalos statisztikákba. Európa nagy részén – beleértve Magyarországot is – számolnak az otthonokkal, de a britek például csak most ébredeznek az ügyben. Franciaország szintén csak időközben kezdte meg a nem kórházi esetek adatbázisokba történő bevitelét.

Tragédiához vezethet, ha a kór bejut egy intézménybe Fotó: Christinne Muschi Forrás: Reuters

A szakemberek nem véletlenül hangoztatták már a járvány kitörésekor, hogy a szépkorúaknak kiemelt figyelmet kell szentelni. Ma már látható, milyen súlyos következményekkel járhat, amennyiben egy-egy idősotthonban megveti a lábát a fertőzés. A London School of Economics kutatói tegnap hozták nyilvánosságra az Olaszország, Spanyolország, Belgium és Írország adataival készült elemzésüket, amely 42 és 57 százalék közé teszi azoknak a koronavírusos elhunytaknak az arányát, akik otthonokban fertőződtek meg.

Az egyetem egyúttal burkoltan üzent a brit kormánynak is, amely a hivatalos statisztikákban egyelőre nem szerepelteti a szóban forgó eseteket – Londonban jelenleg kizárólag a kórházakban elhunytakkal számolnak. Okkal feltételezhető tehát, hogy a szigetország több mint tizenegyezer koronavírusos halottja ennél is nagyobb számot rejthet magában. A feltételezést pedig csak erősíti, hogy Nagy-Britannia – amely a szakértők szerint két héttel járhat Olaszország mögött járványügyben – most kezdett el igazán foglalkozni a kérdéssel, és csak az elmúlt egy hétben tízszer annyi otthonban élő esetet regisztrált, mint a járvány kezdete óta összesen.

Franciaország is csak időközben indította el a nem kórházi esetek adatbázisokba való felvételét: az ország több mint egy hete lépte át a tízezres halálozási számot, miután a kormány az otthonoktól is bekérte a szükséges számokat. A Reuters szerint néhány francia intézmény ezt mostanáig sem tudta megtenni – a hírügynökség helyszíni riporton járt Párizs egyik idősotthonában, és elkeserítő képet festett az ottani állapotokról. A francia főváros működtette Jardin des Plantes nevű otthonban a lakók harmada vesztette életét koronavírusos megbetegedés következtében, a helyzetet ellenőrizni nem képes személyzet pedig még a családtagokat is megkésve értesítette a tragédiáról.

A minél pontosabb számokra törekvő európai országok között van Magyarország is. Hazánkban szerencsére jóval kisebb a halálozási arányszám, mint az említett országokban, a hivatalos adatbázis pedig a nem kórházi esetekkel is számol. Müller Cecília tisztifőorvos kedden megerősítette: hetek óta azokra az intézményekre összpontosítják a figyelmet, ahol magas kockázatú emberek élnek zárt közösségekben, ilyenek az idősotthonok is.

Tragédiához vezethet, ha a kór bejut egy intézménybe
Fotó: Reuters

Európában egyébként „túlstatisztikázásra” is van példa. Belgium már négyezer haláleset fölött jár – ezzel népességarányosan az egyik legsúlyosabb helyzetben lévő uniós ország –, a hivatalos adatok pedig magukban foglalják a szociális intézményekben élőket is. Utóbbiak a halottak össz-számának majdnem felét, több mint negyvenhat százalékot tesznek ki – derült ki a frissen nyilvánosságra hozott adatokból. A belga számok mindazonáltal nemcsak a bizonyítottan koronavírusos, hanem a fertőzésgyanús eseteket is magukban foglalják, így nagy meglepetés aligha érheti majd a hatóságokat. A flamand Gondozási és Egészségügyi Ügynökség szóvivője ezt nemrég épp az idősotthonok példájával kommentálta: Joris Moonens szerint, mivel nem tudnak mindenkit tesztelni az intézményekben, ezért a halálozási és megbetegedési adatoknál a koronavírus-tüneteket produkálókat is feltüntetik.

Élet-halál döntések

Legelőször a járvány gócpontjainak számító Olaszországból és Spanyolországból érkeztek olyan hírek, miszerint az orvosok a korlátozott kórházi férőhelyek miatt kénytelenek élet-halál döntéseket hozni, s elengedni a leggyengébbek kezét. Tegnap már Svédországban is arról cikkeztek, hogy a kórházakba kerülő nyugdíjasok súlyos betegségekkel küzdő és/vagy idős része egy vészforgatókönyv szerint nem feltétlenül jutnak be az intenzív osztályra, mert alacsonyabbak a túlélési esélyeik. Lapunk online felületén pedig szemlézte a Financial Times-t, amely szintén megszellőztetett egy olyan brit tervet, amely pontrendszerbe sorolná a hatvanöt év feletti koronavírusos eseteket. Eszerint a 71-75 év közöttiek automatikusan kapnának négy pontot a koruk miatt, illetve hármat a feltételezhe­tően romló egészségügyi állapotukra, így összesen hét ponttal „szállnának versenybe” az intenzív osztályos kezelésért, amit nyolc pont felett már nem ajánlanának az orvosoknak. Így egy demenciával vagy „csupán” magas vérnyomással küzdő hetven év felettinek esélye sem lenne az intenzív osztályra jutni.