A Guineai-öböl lett a modern kori kalózkodás új központja

A koronavírus és az olajárzuhanás miatt egyre veszélyesebbé válnak a Nigéria körüli vizek.

A Guineai-öböl lett a kalózkodás új központja: a Nemzetközi Tengerészeti Hivatal (IMB) adatai szerint 2020 első negyedévében világszerte 47 kalóztámadást regisztráltak, ebből 21-et éppen ebben a régióban. Az Afrika nyugati partvidékénél fekvő öböl olyan országok mellett található, mint Nigéria, Kamerun vagy Ghána. Legutóbb éppen múlt héten, Nigéria partjainál rabolták el a kalózok egy olajszállító hajó tízfős legénységét.

– A tengerészek nagy kockázatnak teszik ki magukat, hogy a fogyasztók friss kávét vagy kakaót tudjanak vásárolni a helyi szupermarketben vagy megtankolhassák az autóikat – mondta Cyrus Mody, az IMB igazgatóhelyettese a Deutsche Welle német lapnak.

A modern kori kalózokról a legtöbb olvasónak valószínűleg Szomália jut az eszébe – az 1990-es évektől egészen a kétezres évek közepéig a kalóztámadások többsége a kelet-afrikai ország partjainál történt. Egészen egyszerű okból: Szomália az Ádeni-öbölnél fekszik, az Ázsiából Európába tartó hajókereskedelem fő útvonalában. A szomáliai kalózok ideje azonban már lejárt – 2020-ban például egyetlenegy esetet sem regisztráltak ebben a térségben, tavaly pedig csak egy támadási kísérlet történt, de az is meghiúsult. Mindennek az oka a nemzetközi fellépés: számos ország közös, összehangolt beavatkozásának köszönhetően az Ádeni-öböl partjait megtisztították a kalózoktól. Az Európai Unió részéről ilyen volt például az Atalanta művelet, amelyben az unió 18 országa vett részt 2008-tól.

Hogy miért éppen a Guineai-öböl? A válasz röviden: Nigéria miatt. Erőforrások – leginkább a kőolaj – szempontjából ez Afrika leggazdagabb országa, és kétszázmilliós lakosságával egyben a legnépesebb is. Nigériában számos nagy nemzetközi vállalat van jelen, olyanok, mint a Chevron, a Shell, az Eni, az ExxonMobil vagy a Total. Így éppen az erőforrásokban gazdag – de közbiztonság és életszínvonal szempontjából még mindig nagyon rosszul teljesítő – Nigéria partjai váltak a kalózkodás új központjává. A Covid–19-járvány tovább nehezíti a helyzetet: a globális gazdasági visszaesés és az olajpiac összeesése miatt egyre többen veszítik el a mindennapi keresetüket és fordulnak az illegális megélhetés, például a kalózkodás felé. A Guineai-öbölben elkövetett kalóztámadások hatvan százaléka tavaly Nigériánál történt, és ezen belül is a legveszélyesebb a Niger folyó deltája, valamint Lagos, az afrikai kontinens második legnépesebb városának kikötője.

Az elmúlt időszakban azonban az olajárzuhanás és a nemzetközi kereslet csökkenése miatt a kőolajat szállító tankerhajók elleni támadások egyre kevésbé jövedelmezők a kalózok számára. Annál inkább a váltságdíj: a Nigériában működő nemzetközi vállalatok amolyan garanciát adnak arra, hogy nem fogják cserben hagyni a munkatársaikat. Az IMB adatai szerint 2019-ben a kalózok által elkövetett emberrablások kilencven százaléka a Guineai-öbölben történt, 121 embert raboltak el. A nyugat-afrikai kalózkodás ellen azonban sokkal nehezebb harcolni: az Ádeni-öböl szomáliai kalózai nemzetközi vizeken követték el a támadásaikat, így ellenük hatékony megoldásnak bizonyult a globális, közös fellépés. A Guineai-öböl támadásainak nagy része azonban territoriális vizeken történik, legfeljebb 22 kilométerre a partoktól, ami már az adott ország belügyének tekinthető, és jelentősen megnehezíti a közös küzdelmet.