Az elmúlt időszakban azonban az olajárzuhanás és a nemzetközi kereslet csökkenése miatt a kőolajat szállító tankerhajók elleni támadások egyre kevésbé jövedelmezők a kalózok számára. Annál inkább a váltságdíj: a Nigériában működő nemzetközi vállalatok amolyan garanciát adnak arra, hogy nem fogják cserben hagyni a munkatársaikat. Az IMB adatai szerint 2019-ben a kalózok által elkövetett emberrablások kilencven százaléka a Guineai-öbölben történt, 121 embert raboltak el. A nyugat-afrikai kalózkodás ellen azonban sokkal nehezebb harcolni: az Ádeni-öböl szomáliai kalózai nemzetközi vizeken követték el a támadásaikat, így ellenük hatékony megoldásnak bizonyult a globális, közös fellépés. A Guineai-öböl támadásainak nagy része azonban territoriális vizeken történik, legfeljebb 22 kilométerre a partoktól, ami már az adott ország belügyének tekinthető, és jelentősen megnehezíti a közös küzdelmet.
A Guineai-öböl lett a modern kori kalózkodás új központja
A koronavírus és az olajárzuhanás miatt egyre veszélyesebbé válnak a Nigéria körüli vizek.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!