Fiala-Butora János, a strasbourgi emberjogi perek szakértője az Új Szó felvidéki lapnak nyilatkozva arra emlékeztetett: még Szlovákia uniós csatlakozási tárgyalásainak idejében az Európai Bizottság is vizsgálta a dekrétumok kérdését. – Azzal zárták a vizsgálatot, hogy ha ezek a rendelkezések valóban nem okoznak a jelenben problémát, ahogyan azt a szlovák kormány állítja, akkor nem firtatják, hogy a dekrétumok ellentétesek-e az unió jogrendjével. De ez a helyzet most megváltozott – fogalmazott a szakember, aki arról is beszélt: a dekrétumok alapján elkobzott vagyont jelenleg nem lehet visszaigényelni, és a jogfosztásért bocsánatot sem kért azóta senki.
Az ügy politikai reakciókat is kiváltott. A Magyar Közösségi Összefogás történelmi jelentőségű döntésnek nevezte a strasbourgi ítéletet. – Felháborító, hogy állami vállalatok és bíróságok utólagosan akarják a tulajdonos felmenőinek nemzetisége alapján elkobozni a földeket – véli az idén februári parlamenti választásokra és a felvidéki magyarok összefogására létrejött párt elnöke, Mózes Szabolcs. – Az agrártárcától elvárjuk, hogy állítsa le a minisztérium alá tartozó állami vállalatok jogfosztó kezdeményezéseit, az igazságügyi tárca pedig ezzel a kérdéssel is foglalkozzon a bíróságok rendbetételének keretében – tette hozzá.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!